Csorvási Olvasó Egylet 1882-1910
Amint az előző Csorvási Olvasó Népkör történeténél látni lehet, a csorvási katolikusok nem csatlakoztak a protestáns vezetésű olvasókörhöz, hanem 1882. április 28-án megalakították saját olvasó egyletüket. Vezetője Grócz Béla katolikus lelkész (képünkön), aki a nagy megyei egyesületek csorvási tagszervezeteit is vezette. Mivel Grócz Béla gyulai káplán korában Göndöcs Benedek plébános, szabadelvű politikát követő országgyűlési képviselő segítője, követője volt, az új olvasó egylettel a politikai paletta másik oldala is létrejött. Az egylet tagjai iparosok, kereskedők, a község vezető hivatalnokai, valamint a középbirtokosok közül kerültek ki. Ez a szervezet is létrehozta saját könyvtárát, amely többségében vallásos, szépirodalmi, és szakkönyvekből állt. Újságok is álltak a kör tagjainak a rendelkezésére, de konkrétan csak a Jó Pásztor című katolikus folyóiratról tudunk. Az Egylet célja:” társulás, szellemi, erkölcsi önmívelődés.” Mivel az Egylet iratai nem maradtak fenn, csak közvetett információink vannak működéséről, tudjuk, hogy az Egylet zászlaja fehér volt. Az Egylet tevékenysége kiterjedt a jótékonyságra is, anyagi ereje a tagoknak sokkal jobb volt, mint a protestáns körnek, ezért többet is tudtak segíteni. Gyakoriak voltak a jótékonysági műsoros estek, ahol neves személyiségek léptek fel. Kacsóh Pongrácz írta a Zenevilág című lap l903-as számában, hogy Csorváson hallotta először zongorázni, egy estélyen Bartók Bélánét, ebből a fiatal Bartók tehetségére következtetett. l885, áprilisában is komoly előadásra került sor, ahol felléptek: Kacsóh Lajosné zongora, (Kacsóh Pongrác édesanyja) Ujfallussy Zoltán fuvola, Dancs Ferenc hegedű, Kraft Viktor zongora, Frank Ferenc és Reck Géza szavalattal, valamint Vangyel Szilárd énekkel. A bevételt a katolikus templom orgona vásárlási céljaira fordították. Ennek a szervezetnek a legnagyobb problémája az volt, hogy tagjai a jobb módú rétegek képviselői voltak, az egyszerűbb munkásrétegek elkerülték ezt a szervezetet. l890.-ben, a csorvási munkások létrehozták saját olvasókörüket, amelynek hamarosan 500 fő körül volt a létszáma. A katolikus egyház és a község vezetése belátta, hogy nekik is lépni kell. Ezért ebben az évben, ezen az oldalon is létrejött egy olvasókör, amely a szegényebb katolikus rétegek szervezését, politikai orientálását vállalta fel. Rövidesen az új Katolikus Körnek a választmánya is nagyobb lett, mint az Olvasó Egylet teljes tagsága. A századfordulón újabb szakmai és rétegszervezetek alakultak, ami után az olvasó egylet léte feleslegessé vált. l9l0-ben úgy döntött a közgyűlés, hogy a kört feloszlatja, vagyonát az alapszabály értelmében s csorvási szegények között szétosztották.Ennek a két egyesületnek a megalakulásával kialakult a politikai élet két pólusa, amely a mai napig hat, a község politikai életére. Az 1890-es években azonban két új kihívás is érte, a felekezeti alapokon szerveződő csorvási egyesületeket.Ezek egyike volt az a neoprotestáns szervezkedés, amely megindult a csorvási tanyavilágban. Ebben az időszakban ugyanis megjelentek a nazarénus, adventista és a baptista prédikátorok, amelyek minden hitfelekezetnek komoly gondot okoztak. Kiderült, hogy a község legtávolabbi pontjain mintegy 14 km-re a központtól nincs iskola, nincs lelkész szolgálat, az embereknek pedig lelki igényei vannak. A vándor prédikátorok Nagyszénásról és Orosházáról nazarénus és adventista nézeteket közvetítettek, melyek közül a nazarénust elutasították, viszont sokan 8-10 család az adventista hitet választotta Minden évben az uradalmak aratópárokat fogadtak , így velük Békésről baptista nézetek kezdtek terjedni, elsősorban a község belterületén. Miután ezek a személyek megtagadták a párbér és az egyháziadó fizetését, komoly gondot okoztak a hivatalos egyházaknak.A másik ilyen veszélyforrást, a szocialisztikus tanok, megjelenése okozta, ugyanis a szocialista munkásmozgalom, élesen egyház ellenes volt, ugyanúgy megtagadták az egyházi adó fizetését, mint például az 1900.-ban megalakult, napjainkig működő csorvási baptista gyülekezet tagsága.
|