Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.		2011.01.09. 12:38
Nagymajor kiskastély   A Wenckheim birtokok közül a legnagyobb Csorváson a Nagymajori birtoktest volt. Ez a majorság 1821ben jött létre, miután a Wenckheimek 2020 kh földet kivásároltak a közös Harruckern hagyatékból. A grófi család nem tartózkodott a csorvási birtokon, ezért az úgynevezett gróf Wenckheim Antal örököseinek csorvási birtoktestét is a Vésztő – Akasztói uradalomból irányították. A közös birtok szétosztása után, Csorvás gróf Wenckheim Henrik birtokába jutott, ezek után vetődhetett fel egy kúria építésének a gondolata, mivel Henrik gróf minden birtoka Csorváson volt. Birtokában Kis és Nagymajorok kerültek az osztozkodás után. A Birtokokat gazdatisztek irányították, Merza Márton és Láng Károly. A nagymajori kiskastély terveit a Békés Megyei Levéltárban fennmaradt tervek szerint 1889-ben készítette Joh. Mick építész. A tervrajzon historizáló stílusú, ugyanakkor – főként a tetőzeten – a korabeli villaépítészet jegyeit is magán viselő kúria látható. A kéttraktusos kúria belsejében a főhomlokzat mögötti traktusban, a grófi lakosztályban szalon, hálószoba, a tiszttartói lakosztályban három lakószoba, konyha és kamra kapott helyet. A hátsó traktusnak a grófi lakosztályhoz tartozó részében iroda (dolgozószoba), előszoba, szoba, férfi fürdőszobák, a tiszttartói lakosztályhoz tartozó részben pedig szoba, folyosó és személyzeti szoba volt. Egy másik terven az alábbi felirat látható: „Ezen terv utáni épitést elvállaltam. Csorvás 1889. augusztus 12-én. Schriffert József”, azaz nem sokkal később megkezdődött a kiskastély felépítése.. Fennmaradt egy datálatlan, „Méltgs. Gróf Wenckheim Antal úr örök. csorvási tiszttartói lakjuk környéke” felirattal ellátott helyszínrajz, ezen a kúria és az azt körülvevő park már feltüntetésre került, a nagykastély azonban ekkor még természetesen nem volt meg. Eszerint az épületet ekkoriban tiszttartói lakás – és birtokigazgatási központ – céljára hasznosították. A gróf nagyon ritkán látogatott Csorvásra az év nagy részét Bécsben töltötte. A helyzet a gróf halála után megváltozott, ugyanis felesége Baumgartner Jozefin és gyermekeik Sándor és Mária Csorvásra költöztek. Henrik fiuk valószínűleg 1904 környékén meghalt. Több mint 20 évig a kiskastély szolgált lakásul a grófi családnak. Forrás: Békés Megyei Levéltár másolatok (Hudák Józsefné birtokában)

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk