Miszlay István (Színházi rendező Jászai Mari-díjas, érdemes művész)
Csorvás, 1930. november 18.- Budapest, 2005. november. 14.)
Elemi és középiskoláit Orosházán végezte. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1949-ben. Ez évben került a Pázmány Péter Tudományegyetem orosz szakára. Az egyetemen két évet végezett, majd 1951-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői tanszakára, ahol 1955-ben diplomázott. Rendezéstanára Major Tamás és Nádasdy Kálmán volt. Negyedéves korában rendezői gyakorlatra a Nemzeti Színházhoz került Major Tamás és Várkonyi Zoltán mellé. Első munkahelye, ahol első munká-ját is készítette, mely Ben Jonson Volpone című komédiája volt – az akkor alakuló Kaposvári Csiky Gergely Színházban. Itt rendezte Corneille Cid című drámáját, melyért meghívást kapott a párizsi nemzetek színházai fesztiválra. Ez volt első külföldi szakmai utja. 1959-ben a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, s itt 1962-ig dolgozott, főleg zenés darabokat rendezett. 1962-ben került a Békés Megyei Jókai Színházhoz. Itt először rendező, majd főrendező, később igazgató lett. 1963-ban sikerült létrehozni a Gyulai Várszínházat (a dubrovniki példa nyomán), ahol minden nyáron budapesti, vidéki színészválogatottal és a békéscsabai kollégákkal magyar történelmi drámákat és klasszikus vígjátékokat vittek színre. A Várszínháznak tizenegy évig volt művészeti vezetője. 1973-tól pályázott a kecskeméti Katona József Színházhoz igazgatónak. Kecskeméten sikerült létrehoznia a Kelemen László Kamaraszínházat, amely azóta is sikeresen működik. 1976-ban nevezték ki a József Attila Színház igazgatójának. A közönség Angyalföldön úgy szerette és becsülte a Színházat, hogy a Színház 25 éves évfordulójára csak magyar bemutatókat tartottak (Maróti, Száraz, Páskándy, Németh, Sántha), és nem csökkent a nézőszám. Itt is sikerült egy kamaraszínházat létrehoznia, a Duna túlsó partján, az óbudai Ifjúsági Házban. Felesége Miszlayné dr. Lányi Éva, a Legfelsőbb Bíróság büntetőbírája. 1982-ben lett a Népszínház igazgatója, több mint 400 munkatárs prózai, operai tánc-tagozat, fővárosi (Józsefvárosi Színház) és utazó részlegek. Évi 1200 előadás. Nehéz és szép feladat volt itt dolgozni. Műsortervük 80 százaléka magyar dráma volt mind Budapesten, mind vidéken. Sikerült itt is egy Stúdiószínházat létrehozni színészeink és rendezőink örömére az Asbóth utcában. Miszlay Istvánnak jutott a nehezebb, a kevésbé látványos, a Népszínház. Becsületére legyen mondva, 1982-től 1990-ig az akkor időkhöz képest rendbe tette a Népszínházat. Rendbe tette, de megváltani nem tudta. 41 évi munka után – ebből 25 év színházvezetői feladat – 1990-ben nyugdíjba ment. Rendezett száznál több darabot. Ezek közül 75 magyar dráma volt. Vendégrendező Szegeden, Debrecenben. Majd nyugdíjba vonulása után segítve a határon túli magyar színházakat. 1990-től dolgozott a nagyváradi, temesvári, Újvidéki Magyar Színháznál öt éven át. Közben rendezett a zombori szerb, a temesvári román nemzeti, és az aradi román színháznál. Mindenütt magyar drámákat állított színpadra. Dolgozott vendégként a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Rendezései közül talán érdemes visszaemlékezni a Páskándi Géza-sorozatra, a Németh László-sorozatra, Madách–Keresztúri Csák végnapjai, Sárközi György Dózsa című drámájának rendezésére és Csiky Gergely Buborékok című vígjátékának szín-padra állítására. Színházaival az 1960-as évek végétől rendszeresen vendégszerepelt Erdélyben, a Vajdaságban, Szlovéniában és Kárpát-alján. A rendszerváltáskor visszavonult, reálisan felmérte, hogy az elkövetkező években neki már nem osztanak rendezői feladatot a direktorok. Józan ítélőképessége megkímélte sok szakmai keserűségtől, de azt már nem tudhatjuk, mennyire viselte meg magánemberként a kényszerű visszavonulás. Más idők jöttek, ő a piacgazdaságot, a kapitalista színházi viszonyokat nem is akarta csinálni.
Munkahelyei: kaposvári Csiky Gergely (1955–59), a szolnoki Szigligeti (1959–62), A Békés megyei Jókai (1962–73) rendezője, utóbbiban főrendező (1966–69), majd igazgató (1969–73), a kecskeméti Katona József (1973–76). A József Attila (1976–82), a Népszínház (1982–90) igazgatója, 1963-tól a Gyulai Várszínház alapító művészeti vezetője, a Kecskeméti Kelemen László Kamara-Színház (1974), az Asbóth utcai Kisszínpad (1984) létrehozója.
Díjak, kitüntetések: Gyula Városáért; Budapestért kitüntetés; Justh Zsigmond-díj; Jászai Mari-díj (1966); érmes művész (1988); Darvas József-díj (1989).
Miszlai István 75 éves korában 2005. november 14-én halt meg Budapesten. Életének csak nagyon rövid időszaka köthető Csorváshoz. Ennek ellenére, kiérdemelte minden Békés megyei és csorvási színház kedvelő megbecsülését, a Gyulai Várszínház megteremtésével, valamint a magyar színművek színpadra állításával.
|