Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.	kasuba István	2010.12.27. 16:45
Szőke János (püspöki helynök) Csorvás, 1927. Szőke János, 1927. február 13-án született Csorváson egy iparoscsalád 13. gyermekeként. Az elemi iskolát Csorváson a katolikus iskolába végezte, többek között Gulyás Mihály tanítványa volt, de nagy hatással volt rá dr. Zahoray József plébános is. Kevés remény nyílt arra, hogy abban a gazdaságilag nehéz időben középiskolába kerüljön. Apor Vilmos későbbi győri püspök, aki ebben az időszakban Gyula város plébánosa volt,  a városba vitte a szaléziakat, egy Wenckheim kollégiumba, ahol lehetősége nyílt a szegény sorsú fiataloknak középiskolai tanulmányokra. Ebbe az iskolába került az ifjú Szőke János. A Don Bosco nevelési szellemében dolgozó szalézi atyák kollégiumában jutott az elhatározásra, a papi pályát választja. 1943-ban került a rend kiképző iskolájába, Mezőnyárádra. Gyakorlati éveket Nyergesújfalun és Óbudán végezte. 1948 őszén a szalézi tartomány főnöke lehetőséget adott arra, hogy tanulmányait Olaszországban, a rend központjában, Torinóban 1954 folytathassa. Torinóban tanult 1948-tól 1954-ig, ahol filozófiából és teológiából licenciátust szerzett. Az olasz nyelv tökéletes elsajátítását segítette a tény, hogy a nyári szünidőben nem jöhetett haza Magyarországra, hanem különböző festői helyeken, hegyvidéken és tengerparton olasz gyermekek mellett volt. A papszentelés után még két évet Alassióban, a Liguriai tengerparton töltött egy szalézi gimnáziumban, mint tanár. Közben Génuában, a Balbi egyetemen latin és olasz szakon folytatott tanulmányokat. 1956 azonban új fordulatot hozott életében, és a nevelői pálya elején rögtön a lelkipásztori munkát választotta a magyar menekültek között. Végül is Svédországban lett nyolc éven keresztül a magyar menekültek lelkipásztora. Lelkészségi területe az Északi Sarkkör fölött 300 kilométerre ért véget Ezt az időt a hidegháború jellemezte. Magyarországgal sem-mi kapcsolata nem volt, így azt a feladatot választotta, hogy helyben teremtsen magyar híveinek egy „kis Magyar-országot”. 1965-ben került Nyugat-Németországba, Stuttgart székhellyel. Itt is a lelkipásztori munka volt a feladata, anyagilag talán egy kicsit nagyobb lehetőséggel. A befogadó német egyházmegyében hosszú éve-ken keresztül választott tagja volt a papi szenátusnak és a városi katolikus tanácsnak. Stuttgartban kiemelkedő tevékenysége közé tartozott talán az ún. hétvégi magyar iskola megszervezése. 40–50 gyermeket tanítottak rendszeresen. Itt vállalt még  feladatot az Életünk c. katolikus havilap megalapításában, amelynek hosszú éveken át gazdasági vezetője és főszerkesztője volt. Stuttgartból Rómába került (1975), ahol az Üldözött Egy-házak Segélyszervezete (Kirche in Not Ost-priesterhilfe) működött. Rövid féléves római tartózkodás után a Szervezet áttette székhelyét a. Majna melletti Frankfurt közelébe, Königsteinbe. Ennél a szervezetnél lett a Keleti Osztály vezetője. Gondjaira lett bízva gyakorlatilag az akkori kommunista uralom alatti keleti egyház minden országban. Az ott eltöltött 19 év alatt 175 alkalommal járt különböző országokban. A rá bízott területen évente több mint 10 millió dollár segítséget nyújtottak a katolikus Egyháznak, hogy át tudja vészelni az üldözés időszakát.Rengeteg új építkezés történt, nagy összegekkel támogatták a katolikus sajtót, a papok továbbképzésének lehetőségét. Sok esetben rászoruló civileket is támogattak, noha a szervezetnek nem ez volt az elsődleges célja. A 65. életév betöltése, a hosszú és fárasztó munka, főleg az utazásokkal kapcsolatos előre nem látott nehézségek magukkal hozták a váltás szükségességét is. Hosszú harc után sikerült egy magyar utódot javasolni. Amikor 1975-ben Mindszenthy bíboros meghalt, azonnal felmerült az igény boldoggá avatásával kapcsolatban. Meg kellett várni az előírt öt esztendőt, közben elkezdődött az anyaggyűjtés főleg szemtanúk kihallgatásával, nehogy halálukkal az ismeretüket is a sírba vigyék. 1980-ban elvállalta a bíboros boldoggá avatási eljárásának a vezetését. 1990 után nagyobb lehetőségek nyíltak a boldoggá avatási üggyel kapcsolatban. Az esztergomi érsek, Dr. Paskai László vállalta a legfőbb bíró szerepét a postulátor kinevezését (1994). Rövid időn belül elvállalta Márton Áron erdélyi püspök boldoggá avatási ügyét is. Ettől az időszaktól kezdve a boldoggá avatási ügyek postulátora. Mindezen érdemeiért Csorvás község önkormányzata úgy döntött, hogy P Szőke Jánost Csorvás Díszpolgárává válassza. Páter Szőke János jelenleg Budapesten él, a csorvási hívek akik mindig nagy szeretettel gondolnak rá, várják, hogy Csorvásra költözzön és hátralévő életét szülőfalujában töltse. Írásai: Vándorúton (1987). Göröngyös úton (1991). A felszabadítás teológiája (1990).

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk