K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.	kasuba Istv�n	2010.12.27. 16:45
Sz�ke J�nos (p�sp�ki helyn�k) Csorv�s, 1927. Sz�ke J�nos, 1927. febru�r 13-�n sz�letett Csorv�son egy iparoscsal�d 13. gyermekek�nt. Az elemi iskol�t Csorv�son a katolikus iskol�ba v�gezte, t�bbek k�z�tt Guly�s Mih�ly tan�tv�nya volt, de nagy hat�ssal volt r� dr. Zahoray J�zsef pl�b�nos is. Kev�s rem�ny ny�lt arra, hogy abban a gazdas�gilag neh�z id�ben k�z�piskol�ba ker�lj�n. Apor Vilmos k�s�bbi gy�ri p�sp�k, aki ebben az id�szakban Gyula v�ros pl�b�nosa volt,  a v�rosba vitte a szal�ziakat, egy Wenckheim koll�giumba, ahol lehet�s�ge ny�lt a szeg�ny sors� fiataloknak k�z�piskolai tanulm�nyokra. Ebbe az iskol�ba ker�lt az ifj� Sz�ke J�nos. A Don Bosco nevel�si szellem�ben dolgoz� szal�zi aty�k koll�gium�ban jutott az elhat�roz�sra, a papi p�ly�t v�lasztja. 1943-ban ker�lt a rend kik�pz� iskol�j�ba, Mez�ny�r�dra. Gyakorlati �veket Nyerges�jfalun �s �bud�n v�gezte. 1948 �sz�n a szal�zi tartom�ny f�n�ke lehet�s�get adott arra, hogy tanulm�nyait Olaszorsz�gban, a rend k�zpontj�ban, Torin�ban 1954 folytathassa. Torin�ban tanult 1948-t�l 1954-ig, ahol filoz�fi�b�l �s teol�gi�b�l licenci�tust szerzett. Az olasz nyelv t�k�letes elsaj�t�t�s�t seg�tette a t�ny, hogy a ny�ri sz�nid�ben nem j�hetett haza Magyarorsz�gra, hanem k�l�nb�z� fest�i helyeken, hegyvid�ken �s tengerparton olasz gyermekek mellett volt. A papszentel�s ut�n m�g k�t �vet Alassi�ban, a Liguriai tengerparton t�lt�tt egy szal�zi gimn�ziumban, mint tan�r. K�zben G�nu�ban, a Balbi egyetemen latin �s olasz szakon folytatott tanulm�nyokat. 1956 azonban �j fordulatot hozott �let�ben, �s a nevel�i p�lya elej�n r�gt�n a lelkip�sztori munk�t v�lasztotta a magyar menek�ltek k�z�tt. V�g�l is Sv�dorsz�gban lett nyolc �ven kereszt�l a magyar menek�ltek lelkip�sztora. Lelk�szs�gi ter�lete az �szaki Sarkk�r f�l�tt 300 kilom�terre �rt v�get Ezt az id�t a hidegh�bor� jellemezte. Magyarorsz�ggal sem-mi kapcsolata nem volt, �gy azt a feladatot v�lasztotta, hogy helyben teremtsen magyar h�veinek egy „kis Magyar-orsz�got”. 1965-ben ker�lt Nyugat-N�metorsz�gba, Stuttgart sz�khellyel. Itt is a lelkip�sztori munka volt a feladata, anyagilag tal�n egy kicsit nagyobb lehet�s�ggel. A befogad� n�met egyh�zmegy�ben hossz� �ve-ken kereszt�l v�lasztott tagja volt a papi szen�tusnak �s a v�rosi katolikus tan�csnak. Stuttgartban kiemelked� tev�kenys�ge k�z� tartozott tal�n az �n. h�tv�gi magyar iskola megszervez�se. 40–50 gyermeket tan�tottak rendszeresen. Itt v�llalt m�g  feladatot az �let�nk c. katolikus havilap megalap�t�s�ban, amelynek hossz� �veken �t gazdas�gi vezet�je �s f�szerkeszt�je volt. Stuttgartb�l R�m�ba ker�lt (1975), ahol az �ld�z�tt Egy-h�zak Seg�lyszervezete (Kirche in Not Ost-priesterhilfe) m�k�d�tt. R�vid f�l�ves r�mai tart�zkod�s ut�n a Szervezet �ttette sz�khely�t a. Majna melletti Frankfurt k�zel�be, K�nigsteinbe. Enn�l a szervezetn�l lett a Keleti Oszt�ly vezet�je. Gondjaira lett b�zva gyakorlatilag az akkori kommunista uralom alatti keleti egyh�z minden orsz�gban. Az ott elt�lt�tt 19 �v alatt 175 alkalommal j�rt k�l�nb�z� orsz�gokban. A r� b�zott ter�leten �vente t�bb mint 10 milli� doll�r seg�ts�get ny�jtottak a katolikus Egyh�znak, hogy �t tudja v�szelni az �ld�z�s id�szak�t.Rengeteg �j �p�tkez�s t�rt�nt, nagy �sszegekkel t�mogatt�k a katolikus sajt�t, a papok tov�bbk�pz�s�nek lehet�s�g�t. Sok esetben r�szorul� civileket is t�mogattak, noha a szervezetnek nem ez volt az els�dleges c�lja. A 65. �let�v bet�lt�se, a hossz� �s f�raszt� munka, f�leg az utaz�sokkal kapcsolatos el�re nem l�tott neh�zs�gek magukkal hozt�k a v�lt�s sz�ks�gess�g�t is. Hossz� harc ut�n siker�lt egy magyar ut�dot javasolni. Amikor 1975-ben Mindszenthy b�boros meghalt, azonnal felmer�lt az ig�ny boldogg� avat�s�val kapcsolatban. Meg kellett v�rni az el��rt �t esztend�t, k�zben elkezd�d�tt az anyaggy�jt�s f�leg szemtan�k kihallgat�s�val, nehogy hal�lukkal az ismeret�ket is a s�rba vigy�k. 1980-ban elv�llalta a b�boros boldogg� avat�si elj�r�s�nak a vezet�s�t. 1990 ut�n nagyobb lehet�s�gek ny�ltak a boldogg� avat�si �ggyel kapcsolatban. Az esztergomi �rsek, Dr. Paskai L�szl� v�llalta a legf�bb b�r� szerep�t a postul�tor kinevez�s�t (1994). R�vid id�n bel�l elv�llalta M�rton �ron erd�lyi p�sp�k boldogg� avat�si �gy�t is. Ett�l az id�szakt�l kezdve a boldogg� avat�si �gyek postul�tora. Mindezen �rdemei�rt Csorv�s k�zs�g �nkorm�nyzata �gy d�nt�tt, hogy P Sz�ke J�nost Csorv�s D�szpolg�r�v� v�lassza. P�ter Sz�ke J�nos jelenleg Budapesten �l, a csorv�si h�vek akik mindig nagy szeretettel gondolnak r�, v�rj�k, hogy Csorv�sra k�lt�zz�n �s h�tral�v� �let�t sz�l�faluj�ban t�ltse. �r�sai: V�ndor�ton (1987). G�r�ngy�s �ton (1991). A felszabad�t�s teol�gi�ja (1990).

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk