K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.		2010.12.27. 15:44
Dr. Daimel S�ndor (Csorv�s d�szpolg�ra 1918.) 1866. szeptember 5. Gyula – 1946. �prilis 18. Budapest �desapja Daimel Lip�t gyulai vaseszterg�lyos, �t�dik gyermekek�nt sz�letett. Daimel S�ndor az elemi iskol�t Gyul�n v�gezte, majd pedig Aradon a k�z�piskol�t, Budapesten pedig jogot v�gzett. Ter�nyi Lajos f�isp�n 1889-ben k�zigazgat�si gyakornoknak nevezte ki, ezzel beker�lt B�k�s v�rmegye k�zigazgat�s�ba. 1898-t�l els� aljegyz�je a v�rmegy�nek, majd 1902-ben f�jegyz�, 1916-ban a v�rmegye alisp�nja. Ez az id�szak m�r az I. vil�gh�bor� id�szaka. Amikor rendk�v�li teljes�tm�nyt produk�lt, mint a megye �lelmez�si �gyeit ir�ny�t� tisztvisel�. T�bbek k�z�tt, az ebben az id�szakban tan�s�tott magatart�s��rt d�nt�tt �gy Csorv�s k�pvisel�-test�lete, hogy d�szpolg�ri c�met adom�nyoz sz�m�ra. A k�pvisel�test�let 1918. augusztus 13-ai �l�s�n, Alm�dy G�za virillis k�pvisel�, aki a megyei t�rv�nyhat�s�gnak is tagja volt, besz�d�ben m�ltatta Dr. Daimel S�ndort, aki ebben az id�szakban kapta meg IV. K�roly kir�lyt�l a III. oszt�ly� Vaskorona-rendet. Besz�de v�g�n Alm�dy G�za javaslatot tett arra, hogy a csorv�si k�pvisel�-test�let v�lassza meg Csorv�s d�szpolg�r�nak. A k�pvisel�-test�let  k�vetkez� hat�rozatot hozta: „A k�pvisel� test�let az ind�tv�ny elfogad�s�val Dr. Daimel S�ndor alisp�n urat legmagasabb kit�ntet�se alkalm�b�l melegen �dv�zli s �szinte tisztelet�nek s igaz szeretet�nek kifejez�se mellett �t egyhang�lag �s nagy lelkesed�ssel Csorv�s k�zs�g d�szpolg�r�nak v�lasztja meg, mint a t�rv�nyhat�s�g purit�n lelk� vezet�j�t, mint a polg�rok atyj�t, kis emberek p�rtfog�j�t. Utas�tja a k�zs�g el�lj�r�s�g�t, hogy a d�szpolg�ri oklev�l elk�sz�t�se ir�nt az int�zked�st saj�t hat�sk�r�ben tegye meg, gondoskodj�k, hogy az annak idej�n k�ld�tts�gileg adass�k �t.” Tekint�lye a megy�ben vitathatatlan, ez�rt amikor a bel�gyminiszter 1925-ben nyugd�jazni akarta a f�isp�n �s a megye vezet�se kij�rta, hogy 1927-ig megb�zat�s�t meghosszabb�ts�k. Maga Daimel 1930.-ban k�rte nyug�llom�nyba vonul�s�t, ezek ut�n B�k�s v�rmegye iskol�n k�v�li n�pm�vel�si bizotts�g�nak az eln�ke lett. �let�ben t�bb kit�ntet�sben r�szes�lt 1918-ban a kir�ly III. oszt�ly� Vaskorona-rendet, a v�rmegye javaslat�ra pedig II. oszt�ly� Polg�ri Hadi�rdem-keresztet adom�nyozott neki. 1931-ben B�k�s v�rmegye �r�k�s t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gi tagj�v� v�lasztott�k. 1937.-ben feles�g�vel Budapestre k�lt�z�tt, ebben szerepet j�tszott elhatalmasod� betegs�ge, hall�s�t elvesztette, j�rni is alig tudott. A h�bor�, Budapest ostroma alatt ing�s�gait elvesztette, rem�nytelen anyagi helyzetbe ker�lt, amit tet�zett, hogy nyugd�j�t 1945. janu�rt�l nem foly�s�tott�k. 1946 �prilis�ban nyomor�s�gos k�r�lm�nyek k�z�tt meghalt.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk