Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.		2011.01.09. 09:58
Németh - Reck kúria 1866? Az 1861–66-os II. katonai felmérés térképén a gazdasági egységet „Német Antal” majorjaként tüntették fel, ekkor a jól kiépített, téglalap alakú gazdasági egységben másfél tucatnyi épület állt. A kúria a kereszt alaprajzú, hosszabb oldalain kocsialáhajtóval és rizalittal ellátott épülettel azonosítható, előtte és mögötte jelentős nagyságú park terült el.  A kúria tulajdonodsa Németh Antal(Gyula,1800 – Gyula, 1874.)Vas vármegyéből származó nemesi család, aki nemességét III. Károlytól kapta 1723-ban. A család az XVII. század végén került Békés megyébe, Németh Antal apja Békés vármegye táblabírája volt majd uradalmi ügyész.  Németh Antal 1824-ben kötött házasságot Kövér Magdolnával, házasságából két gyermek született. Németh Antal hivatali pályafutását Békés vármegye szolgálatában töltötte. 1820-ban tiszteletbeli aljegyző, 1828-ban számvevő, 1832-ben táblabíró, 1843-ban Békés vármegye másodalispánja, egészen 1846-ig. 1848-ban megszervezi a Magyar-Gyulán megalakult nemzetőrséget. 1950-ben a vármegyei törvényszék elnöke, ebből a beosztásból vonult nyugdíjba. Az újjáalakult Csorvás egyik leggazdagabb középbirtokosa volt, 21, 1/2 fertály földje (mintegy 300 kh)volt. 1861-ben, a katolikus egyház nyilvántartása szerint, a harmadik legnagyobb katolikus gazdálkodó, vélhetően az ő birtokainak egy része kerülhetett a Stojanovits - Reck Család kezébe, mert 1872-ben menyének, Németh Józsefnének már csak 110 kh földje volt Csorváson. Egyébként Gyulán élt a Németh család, így az is előfordulhatott, hogy a Gyula részeként önállósodott Csorvásra települők, és a Gyulán maradók birtokot cseréltek. Az Ő egykori majorsága került a Reck család kezébe, vélhetően a mai Reck kúria az Ő gazdálkodásának időszakában épült. A szájhagyomány szerint a kúria terveit Ybl Miklós készítette. Gyulán halt meg 1874. január 18-án, sírja a gyulai nagy temetőben van. Csorvás történetének ebben az időszakában Vásárolt földbirtokot Stojanovits Szilárd is Csorváson, vélhetően ennek a vásárlásnak a kapcsán veje Reck József tulajdonába került. 1884-ben a III. katonai felmérés térképén már „Reck major” néven jelölték a gazdasági egységet, amelynek kialakítása keveset változott a II. katonai felmérés óta. 1893-ban Reck Józsefné 208 katasztrális holdnyi földterülettel rendelkezett Csorváson. 1897-ben már Reck Józsefet tüntette fel a gazdacímtár a birtok tulajdonosaként, a földbirtokos az 1848–49-es szabadságharcban a honvédsereg hadnagyaként küzdött.1911-ben a taktaharkányi lakosként feltüntetett Reck Géza 207 katasztrális holdat birtokolt itt, 1925-ben viszont már csorvási lakosként jelölték a földbirtokost, aki 275 katasztrális holdas birtoka mellé bérbe vette Küszler Henrik 619 katasztrális holdját is. A földbirtokos család telente Gyulán lakott, az év többi szakában a csorvási kúriát használta. A família vendégeként megfordult az épületben gróf Apponyi Albert és Munkácsy Mihály is, a hagyomány szerint a festőművész a „Búsuló betyár” című képéhez itt „merített ihletet”. Miután nagybáttyjánál lakott, a legközelebb eső település Csorvás volt, ahol a nagyvendéglő zenészeiről mintázta meg a képen látható zenészeket. Ilyenkor a Reck –kúriában lakott. Munkácsi nagybátyja Reök és a Reck család között nincs kapcsolat. Amikor 1929. május 12-én József főherceg, magyar királyi herceg felavatta a gerendási I. világháborús hősi emlékművet, az ünnepély után a Reck-kúriában vett részt díszebéden a kíséretével. A II. világháború után a majort és a kúriát államosították. 1948. május 1-jén Reckmajorban gépállomást alapítottak. 1958-ban a gépállomás kiköltözött a majorból, 1960 körül az Ady Termelőszövetkezet tulajdonába került az épület. A kúria napjainkban magántulajdonban van. Gazdasági egység szövőüzem és varró műhely, valamint ruha bemutató terem a Hudák szövőüzem része. (Csorvás, Tanya 183.) A kép Zsiga István csorvási lakos tulajdona

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk