Dr. Fehér Dezső állatorvos (Csorvás díszpolgára 2002.)
1922. Csorvás.
Dr. Fehér Dezső 1922. július 15-én született. Elemi iskoláit Csorváson végezte 1928 és 1933 között, tanítói Felszeghy Zoltán, Bernhard Ilona, Tóth László, Horváth Irén és Hornyacsek István voltak. A csorvási iskolában minden évben minden érdemjegye kitűnő volt. Ezek után 1933-ban a csabai nyolcosztályos evangélikus gimnázium tanulója lett. A gimnáziumot is kitűnő eredménnyel végezte. 1941-ben felvették a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi karára, állami viszont-szolgálatos hallgatónak. Ez azt jelentette, hogy havi száz pengő ösztöndíjat kapott, és ahány évig kapta az ösztöndíjat, annyi évet kellett állami szolgálatban eltöltenie. Abban az időszakban nem kellet felvételi vizsgát tennie azon kevesek egyike volt, akit fel is vettek. Azután mégis az állatorvosi kart választotta. Már gyerekkorában is szerette a lovakat, amelyekkel hat éves korában unokabátyja, Fehér János ismertette meg. Fehér János kitűnő lótenyésztő volt a 40-es években, az 50-es években kulák, a 60-as években kiváló TSZ elnök, a 70-es években a Munkaérdemrend Arany Fokozatának a tulajdonosa. Ilyen érdekes a magyar sors. A háború megakasztotta tanulmányait, Pesten maradt és részt vett a nyilasok és a németek elleni ellenállásban. Ez nem kevés veszéllyel járt, mert egy osztálytársa feljelentette, csak a kar dékánjának Gouth professzornak a közbejárása mentette meg a tragédiától. Később az egyetem tanulóit a front elől elmenekítették, Ő azonban maradt és a Táncsics zászlóalj tagjaként fegyveres harcban is részt vett. 1945-ben summa cum laude minősítéssel végzett. Doktori értekezését a „Versenylovak keresztcsípőízületi megbetegedései” címmel írta. Pályafutását az egyetemen folytatta, ahol korábbi dékánja mellet lett tanársegéd a sebészeti klinikán. Dr. Gouth Gy. Endre professzor volt a Magyar Lovasegylet és az Ügető Egyesület szakértője, aki sokszor megkérte menjen le helyette a pályákra, így kezdődött kapcsolata a lovakkal, a lóversenyzéssel. 1949-ben, amikor professzora nyugdíjba ment, Dr. Fehér Dezső vette át a helyét, majd hét év után otthagyva a tanítást, a lóversenyzés mellett döntött. 1951-től húsz évig országos ló fődoktor lett. A pályán fogadásokat kötöttek rá, mennyi idő alatt herél ki egy lovat, húsz másodperc volt a csúcsa. Az 1960-as évek végén meghirdették az új gazdasági mechanizmust, ehhez viszont új, szakmailag képzett, nyelveket beszélő vezetőkre volt szükség. Ekkor esett a választás Dr. Fehér Dezsőre, aki átszervezte a lóversenysportot és létrehozta a Magyar Lóverseny Vállalatot öt lótenyésztő gazdaság részvételével. Az új vezető néhány év alatt rendbe hozta és nyereségessé tette a vállalatot, amely tizenhárom alakalommal nyerte el a kiváló címet vezetése alatt. Több százmilliós beruházásra került sor kezdeményezésére felállították Kincsem, a csodakanca szobrát is. Dr. Fehér Dezső csabai gimnáziumi tanárjának köszönhetően kiválóan beszélte az angol nyelvet. Ezt a nyelvtudását megcsodálta II. Erzsébet angol királynő is, mert valószínűleg az egyetlen magyar ember, aki részt vehetett az angol királynő, Windsori palotájában rendezet vacsorán. Ez a kapcsolat aztán az angol királyi párral a későbbiekben folytatódott. Fehér professzorról azt beszélték, ha II. Erzsébet, angol királynő lovai köhögtek, akkor külön gépen vitték Windsorba. Ez csak félig igaz. Nem ő ment, hanem a lovak jöttek, és nem Angliából, hanem Iránból. A perzsa sah ajándékozta azokat, ugyanis a királynő két kisebbik fiának 1972-ben. Az ajándék pónik csak a magyarországi karantén után léphettek a szigetország földjére. Ez idő alatt vigyázott rájuk és kezelte őket Fehér doktor. (Hiába, Angliában a királyi családra is vonatkoznak a törvények, talán még jobban, mint az egyszerű állampolgárokra!) Így fűzte még szorosabbra kapcsolatát az angol királyi családdal, s így találta magát egy ascoti versenynap után a királynő jobbján, egy a windsori kastélyban adott vacsorán. A királynő megköszönte Fehér doktor és Magyarország segítségét, ő pedig eleganciájával, szakmai fölkészültségével és kiváló nyelvtudásával szerzett magas elismerést hazájának akkor, amikor e tulajdonságok itthon inkább gyanúsnak számítottak. Dr. Fehér Dezső a királynővel folytatott beszélgetésében elmondta II. Erzsébetnek, mi magyarok számon tartjuk azt, hogy az angol királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, anyai ágon Rédey Claudia grófnő révén. Fehér Dezső elmondta a királynőnek, hogy egykori őse szülőhelye Trianon óta Romániához tartozik, de az ottani magyarok gondozzák a család sírboltját. A királynő megkérdezte Dr. Fehér Dezsőt, hogy rajta kívül tudják e ezt Magyarországon mások is. Remélem ez az írás is hozzájárul ahhoz, hogy ezt még többen tudják Csorváson. Dr. Fehér Dezsőt, a szakírót is méltán tartja számon a szakmai közvélemény. Első munkái még egyetemi tanársegéd korában születtek, ezek az oktatás segédanyagai voltak, a hatvanas évekig tanultak könyveiből a diákok. Későbbi munkái a lósport történetével foglalkoztak. Már egyetemista kora óta érdekelte Kincsem, a csodakanca, közel tíz éves gyüjtőmunka után, Tóth Imrével közösen megírták a Kincsem a csodakanca című munkájukat. Ez a munka 1990-ben második kiadásban is megjelent. A Magyar Turf című szaklapban is nagyon sok írása jelent meg a lóversenysporttal kapcsolatban.
Dr. Fehér Dezsőt 2002. október 12-én Csorvás Díszpolgára címmel tüntette ki szülőfaluja 80. születésnapja alkalmából. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
