Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
. |
Kasuba István |
2011.01.06. 22:24 |
Stojanovits Szilárd (csorvási földbirtokos)
Békés, 1806 – Csorvás, 1880
1806. május 7-én született Békésen balkáni eredetű, ortodox vallású, kereskedő, tőzsér családban. Nagyanyja Damjanich Salóme a vértanú tábornok nagynénje volt. A fiatal Stojanovits Koszta, az 1830-as években Gyulán az akkori megyeszékhelyen telepedett le, először üzlettel foglalkozott, majd komolyabb földbirtokra is szert tett. Mindezek végett először a gyulai társasági élet, majd pedig a politikai közélet ismert alakja lett. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, mindezekért komoly szerephez jutott Gyula városában. A délvidéki szerb támadás után, felállították a nemzetőrséget, ekkor a gyulai nemzetőrség első századának a kapitánya lett. A megyei nemzetőrség felállításakor a megye öt századot állított fel, valamint egy tartalék századot. Ennek a tartalék századnak a kapitányává nevezték ki. Delegálták a megyei közgyűlésbe, ahol a sajtóvétségek felett bíráskodó esküdtszék tagja lett. A két részből álló Gyula város német és magyar részének egyesítésekor, a város ideiglenes kapitányának választották, majd a 17 tagú városvezetésben is helyet kapott. Csorvással a szabadságharc bukása után került kapcsolatba, birtokvásárlás révén. A Harruckern hagyaték felosztása 1854-után néhány birtokos család eladta csorvási birtokrészét, ezeket vármegyei tisztviselők, közéleti emberek vásárolták fel. Gyulai lakosként az ortodox román egyház tagja volt, templomi székét a 14-eset Miklós-város román ortodox templomában. Csorváson szinte kezdetektől a képviselő testület tagja, alelnöke, majd haláláig a testület elnöke. Tagja volt a nagy békésmegyei egyesületeknek, a Békésmegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társaság, valamint a Békésmegyei gazdasági Egyletnek. Az első csorvási méhészek egyike, alapítója az Okszerű Méhészegyletnek, amely megyei szinten alakult meg, majd a csorvási tagszervezetnek a vezetője. Stojanovits Szilárd (Konstantin, Koszta) 1880-ban halt meg, haláláig a képviselőtestület elnöke és a helyi román ortodox gyülekezet vezetője volt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, Csorváson felállították mellszobrát (Mihály Gábor szobrászművész alkotása)
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|