K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.	Kasuba Istv�n	2011.01.06. 22:24
Stojanovits Szil�rd (csorv�si f�ldbirtokos) B�k�s, 1806 – Csorv�s, 1880 1806. m�jus 7-�n sz�letett B�k�sen balk�ni eredet�, ortodox vall�s�, keresked�, t�zs�r csal�dban. Nagyanyja Damjanich Sal�me a v�rtan� t�bornok nagyn�nje volt. A fiatal Stojanovits Koszta, az 1830-as �vekben Gyul�n az akkori megyesz�khelyen telepedett le, el�sz�r �zlettel foglalkozott, majd komolyabb f�ldbirtokra is szert tett. Mindezek v�gett el�sz�r a gyulai t�rsas�gi �let, majd pedig a politikai k�z�let ismert alakja lett. Az 1848-as forradalom �s szabads�gharc idej�n, mindezek�rt komoly szerephez jutott Gyula v�ros�ban. A d�lvid�ki szerb t�mad�s ut�n, fel�ll�tott�k a nemzet�rs�get, ekkor a gyulai nemzet�rs�g els� sz�zad�nak a kapit�nya lett. A megyei nemzet�rs�g fel�ll�t�sakor a megye �t sz�zadot �ll�tott fel, valamint egy tartal�k sz�zadot. Ennek a tartal�k sz�zadnak a kapit�ny�v� nevezt�k ki. Deleg�lt�k a megyei k�zgy�l�sbe, ahol a sajt�v�ts�gek felett b�r�skod� esk�dtsz�k tagja lett. A k�t r�szb�l �ll� Gyula v�ros n�met �s magyar r�sz�nek egyes�t�sekor, a v�ros ideiglenes kapit�ny�nak v�lasztott�k, majd a 17 tag� v�rosvezet�sben is helyet kapott. Csorv�ssal a szabads�gharc buk�sa ut�n ker�lt kapcsolatba, birtokv�s�rl�s r�v�n. A Harruckern hagyat�k feloszt�sa 1854-ut�n n�h�ny birtokos csal�d eladta csorv�si birtokr�sz�t, ezeket v�rmegyei tisztvisel�k, k�z�leti emberek v�s�rolt�k fel. Gyulai lakosk�nt az ortodox rom�n egyh�z tagja volt, templomi sz�k�t a 14-eset Mikl�s-v�ros rom�n ortodox templom�ban. Csorv�son szinte kezdetekt�l a k�pvisel� test�let tagja, aleln�ke, majd hal�l�ig a test�let eln�ke. Tagja volt a nagy b�k�smegyei egyes�leteknek, a B�k�smegyei R�g�szeti �s M�vel�d�st�rt�neti T�rsas�g, valamint a B�k�smegyei gazdas�gi Egyletnek. Az els� csorv�si m�h�szek egyike, alap�t�ja az Okszer� M�h�szegyletnek, amely megyei szinten alakult meg, majd a csorv�si tagszervezetnek a vezet�je. Stojanovits Szil�rd (Konstantin, Koszta) 1880-ban halt meg, hal�l�ig a k�pvisel�test�let eln�ke �s a helyi rom�n ortodox gy�lekezet vezet�je volt. Az 1848-as forradalom �s szabads�gharc 150. �vfordul�ja alkalm�b�l, Csorv�son fel�ll�tott�k mellszobr�t (Mih�ly G�bor szobr�szm�v�sz alkot�sa)

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk