Csorvási posta 150 éve.
Az 1700-as évek elején a török kiűzése után az alföld három megyéje Csongrád, Csanád Békés az elnéptelenedett vármegyék közé tartozott.Békés megyében 1732-ben 13 településen 5668 lakos élt. 1773 -ra a települések száma 19, a lakosságé pedig 2356-ra emelkedett. Mindezen fejlődés szükségessé tette a postautak által elkerült Békés és Csanád vármegyékben a postai ellátottság megszervezését. Ezt 1783-ban Csanád vármegye kezdeményezte, a Helytartótanácsnál, kérve a Szentes – Orosháza – Battonya útvonalon keresztül vezessen a postaút Aradra. II. József féle közigazgatás értelmében ezt a három vármegyét (Békés,Csanád, Csongrád) ebben az időszakban Szegvár székhellyel összevonták. Posta azonban csak Szegeden és Kiskunfélegyházán volt, ami teljesen kikerült a Dél –Alföld ezen részét, Szegvárt is. Mindezek Békés és Csanád vármegyéknek az első postautat jelente volna (Békés megye ebben az időszakban a Simándon működő posta állomást használta.) Miután a simándi postaállomást megszüntették, Békés megye inkább ezt szerette volna visszaállítani miután Gyulához közelebb volt mint Orosháza, ezért eleinte nem nagy lelkesedéssel támogatta az ötletet, hogy a megye első postaállomása Orosházán legyen. 1887. július 24-én azonban a Helytartótanács 27103-as rendelete közölt a megyével.„Őfelsége legkegyesebben megparancsolni méltóztatott, hogy miután Szentesnél az év minden szakában a legjobb átkelőhely van, a Tiszán keresztül posta-cursust létesítsenek az említett Szentesen át, ahol az út Arad és Nagyvárad felé ágazna el, és a következő állomások állítattassanak fel, még pedig:Aradról Battonyára 1, Komlossra 1, Orosházára 1, Szentesre 2, Csongrádra 1, Alpárra 1, Nagy-Körösre 2, Czeglédre 1 Erkényre 1, Ocsára 1, Pester 2 állomással.A nagyváradi szakasznak azonban egy része Orosházáról 2 állomással, Csabára egy állomással Gyulára eggyel, Sárkádra, és szintén eggyel Remetére létesítessék…” Ez a rendelet tartalmazta az ispánságok kötelezettségét az utak megjavítására, rendelkezett a kinevezendő postamesterek szállásáról. Mindezen rendeletek legfontosabb tartalmi része a posta állomások felállításán túl a postautak létrehozása, amely az összeköttetést jelentette a világgal. Az utak minősége végett 1858 közepéig Békés vármegyében postakocsi járat nem volt. Helyettük lovasposták voltak, amelyek csak 5 font, 2,8 kg súlyig terjedő küldeményeket szállítottak. 1851-től megindult az Arad – Temesvár postakocsi járat, így a megye Arad érintésével tudta megoldani a postakocsin továbbítandó küldemények feladását. A megye vezetése 1857-be javaslatot adott be, amelyben kérték, hogy Szeged és Nagyvárad között Orosháza – Csaba – Gyula érintésével postakocsi járat induljon. Azonban a tűrhetetlenül rossz utak véget nem akartak csak a Szeged – Gyula járat beindításához hozzájárulni. Később azonban jelentést kértek az utak állapotáról Szeged és Nagyvárad között (malleposten) postakocsi járat, Szeged és Tótkomlós között pedig (Cariolposten) postakordé járat indítása érdekében. A nagyváradi postaigazgatóság 1857. december 9-ei átirata alapján a kereskedelmi miniszter utasítására ellenőrző vizsgálatot folytattak a Szeged és Gyula között létesítendő postajárat ügyében. Két változatot vetettek fel a postakocsi járat útvonalát illetően.
1, Szeged - Hódmezővásárhely – Orosháza - Csaba – Gyula.
2, Szeged – Makó – Tótkomlós - Apáca – Csaba – Gyula útvonal
A postaigazgatóság helyszíni vizsgálatot folytatott, amely alapján alkotott vélemény szerint az első változat mellett döntöttek. Viszont megállapították, hogy az Orosháza – Csaba útvonal túl hosszú, közbeeső állomást kell felállítani. Erre Csorvás és Csanádapáca jöhetett szóba. Mindezekért kettős feladatot bíztak a megyére. Jelenteni kellett, hogy Csorvás politikai szempontból megfelelő hely e egy postahivatal, és ló váltó állomás közbeiktatására. Kérték az Orosházához, valamint Csabához való távolságok megállapítását. Ugyanezeket az adatokat Apáca viszonylatában is közölni kellett. A megyében felvetődött Orosháza – Kígyós –Csaba verzió is, azonban ez a távolság 6 mérföld, 7/8 ad mérfölddel hosszabb az út. Orosháza – Csorvás közötti távolság 2 mérföld, Csorvás – Csaba 3, 1/8 ad mérföld összesen: 5 1/8-ad mérföld.Orosháza – Apáca 1 6/8-ad mérföld, Apáca – Csaba 4 mérföld összesen: 5 6/8 ad mérföld. Mindezekért úgy döntöttek a postaút Csorváson keresztül vezessen. Mindezen döntéseknek napjainkig tartó következményei vannak, hiszen a Nagyvárad - Fiume vasútvonal is ezen a számításon alapulva szintén Csorváson keresztül épült meg. A postajárat közel egy év előkészítő munka után 1858. augusztus 1-én megindult. Csorváson ekkor még postahivatal nem működött, volt viszont egy lóváltó állomás. Vélhetően a Csorvásra címzett leveleket itt adták le és vitték az orosházi postára a Csorvásról továbbítandó leveleket. 1861 Csorvás önálló postahivatalt kapott, a vármegye 16. postahivatala nyílt meg, miután ebben az évben levált az orosházi postáról. A postahivatalok élén ebben az időszakban osztrák származású hivatalnokok álltak. Az első postamester nevével – miután katolikus vallású volt – a csorvási katolikus egyházkönyvben a História Domusban találkozhatunk Grimm névvel jegyezték be, mint aki 20. Ft-ot adományozott a katolikus iskola építésére. Az új postamestert gyorsan elfogdta a település lakossága, mert Grimm Károlyt az 1865-66-os időszakra, a település esküttjénak választotta. Ő az első nem gyulai származású, aki vezető tisztséget kapott a településen. Őt Scholcz Ferenc expeditor követte, aki 1874-ig volt Csorvás postamestere. A következő postamester Lukács Márton (1813-1880) volt. Halála után felesége Paraszka Anna, (az önállóságát 1856-ban visszanyert Csorvás első megválasztott bírájának a lánya) követte.Ő egyébként Kacsóh Pongrácz nagyanyja, ezért terjedt el az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta. Bizonyára többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Lukács Mártonnét Würth Zsigmond, (Reck József csorvási földbirtokos, 48-as honvédtiszt veje) követte. Würth Zsigmond után Nuricsán Róza, vezett a hivatalt, aki szamosújvári örmény családból származott. 1912. környékén vette át a hivatalt. Az egész család Csorvásra költözött, így bátyja Nuricsán József tanár kémikus itt halt meg, sírja a református temetőben ma is látható. 1926-ban már húga Nuricsán Erzsébet a postamester. A Nuricsánokat 1942 és 1944 között Szeberényi károly követte, aki a front elől távozott, helyére Révész István került. A politika azonban közbeszólt, és 1946. március 13-ai döntésével a Nemzeti Bizottság őt és feleségét „szanálta” távozniuk kellett Csorvásról. A hivatalt ez után Kovács Béla vette át, aki közel két évtizedig vezette a csorvási postát. A 150 évvel ezelőtti esemény az alig öt éve önálló Csorvás község életét meghatározó ,nagyon fontos esemény volt. A posta után, a vasút jelentette azt a „lökést”, amely a mai Csorvás város fejlődésében döntő fontossággal bírt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
