Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Június		2012.09.01. 11:34
Erdős Virág: Ezt is el… Ezt is elviszem magammal, viszem magammal, ha lehet, ezt is elviszem magammal, viszem magammal, ha lehet… viszem a régen kihízott nacim viszem a keletnémet származású macim ezernyi véglet közül a köztest viszem a Csokonai Vitéz Mihály Összest ott lesz az ágyam ahova fekszem elviszem alvókának egy-két régi exem viszem a barnát viszem a szőkét viszem a felhalmozott kapcsolati tőkét Ezt is elviszem magammal… viszem a tutit viszem a gagyit viszem az otthonkában utcára tett nagyit megannyi némán átbliccelt évet elviszem magammal a szentendrei HÉV-et viszem a Marcsit viszem a Karcsit elviszem Kenesétől Keszthelyig a Balcsit kicsit a nyarat kicsit a telet viszem a mindörökké-Moszkva- Moszkva teret Ezt is elviszem magammal… apuka titkát anyuka aranyát elviszem magammal a Bácskát meg a Baranyát viszem a bölcsit viszem a temetőt viszem a csokoládé- barna bőrű szeretőm viszek egy búval bevetett földet viszem a pirosat a fehéret a zöldet elviszem ezt is elviszem azt is viszem a jófiút de elviszem a faszt is Ezt is elviszem magammal… viszem a bankot viszem a pálmát elviszem minden igaz magyar ember álmát viszek egy csontig lelakott testet viszont az nem kérdés hogy Buda helyett: Pestet viszek egy szívet viszek egy májat viszek egy kívül-belül lakhatatlan tájat naná hogy úgy van ahogy azt sejted: viszek egy lassú burján- zásnak indul sejtet Ezt is elviszem magammal… viszek egy csúnyán beszopott mesét viszem a legesleges- legutolsó esélyt ki tudja, lesz-e búcsúzni időm viszem a Duna-parton levetetett cipőm mit bánom úgyis elviszem lazán elviszem gond nélkül a hátamon a hazám aki ma büntet az holnap lövet viszek egy mindig vissza- visszahulló követ Ezt is elviszem magammal…

május		2012.09.01. 11:32
Ady Endre: A hőkölés népe Ez a hőkölő harcok népe S mosti lapulása is rávall, Hogy az úri kiméletlenség Rásuhintott szíjostorával. Mindig ilyen volt: apró khánok Révén minden igának barma, Sohse harcolt még harcot végig, Csak léhán és gyáván kavarta. Erőt mutattak, erőt látott, Vertnek született, nem verőnek. Önerejét feledte mindig, Sohse szegzett erőt erőnek. Betyár urai így nevelték, Nem rúg vissza, csak búsan átkoz S ki egyszer rugott a magyarba, Szinte kedvet kap a rugáshoz. Ma is itt ül lomhán, petyhüdten, Fejét, jussát, szívét kobozzák S ha néhányan nem kiáltoznánk, Azt se tudná, hogy őt pofozzák. Csak a Csodák-Ura meglátná Végre ezt a szánalmas népet, Adna neki csak egy dárdányi, Úri, kis kíméletlenséget. Hogy néhány maradt sereghajtó Törötten, fogyva azt ne vallja: Ezért a népért ugyis is mindegy, Ebsorsot akar, hát - akarja.

április		2012.09.01. 11:28
Erdős Virág: Márciusi kesergő talpra magyar hí a haza   buda kalász sajó kaza húsz esztendő nem a világ kinek karó kinek virág ah, szabadság nem virul a nincs rá recept se pirula nem egy fillér de két tallér fekete kéz fehér gallér marsallbotból generális mérsékelten zseniális szabad péntek szabad sajtó éllovasból sereghajtó jó cimborám ne légy nyuszka nincs mögöttünk már a muszka belső ellen ütött rajtunk levágjuk vagy fejet hajtunk amagyarok istenére se munka se munka- bére szolgaföldbe szabad kopja míg az ellen ki nem lopja sehonnai bitang ember ki most ha kell szólni nem mer benne van a bibliába ott a helyük indiába miattuk van minden bajom élek sovány tejen vajon ha még egyszer azt üzeni mindnyájuknak el kell menni egy a tábor egy az ellen induljunk hát magunk ellen ne rugózzunk rajta mért is ha mindjárt az ingemért is aki magyar sose henyél van még szőlő kölcsön kenyér ne bánkódjék senki köztünk csak amink van abból főztünk gyöngy az élet alapjába’ Kossuth Lajos kalapjára annyi áldás szálljon rája ne járjon any- nyit a szája árok árok de mély árok kis vitézek bach huszárok jönnek-mennek lobogtatnak megint jőnek kopogtatnak csendes most már újra csendes aki úgy dönt azzal rendes sötétek és világosok volt-erdők és ó- nádasok hajszálanként mint a boldog fodrászkellék minta- boltok egyik keres másik talál rend lesz végre hó és halál avagy virág vagy te hazám? azért veszed ilyen lazán? ma leszárad holnap kinő szörnyű idő szörnyű idő

.		2012.03.20. 23:07
Utassy József Talpra Petőfi! Én, szemfedő lapod lerántom, Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! Zúg március, záporos fény ver, Suhog a zászló, s tűz a vérben.   Kelj föl, Petőfi Sándor! Kelj föl, Petőfi Sándor!   Hüvelyét veszti, rongy a kardlap, Úgy kel föl, mint forradalmad. Szedd össze csontjaid, barátom, Lopnak a bőség kosarából!   Kelj föl, Petőfi Sándor! Kelj föl, Petőfi Sándor!   A jognak asztalánál lopnak, Népek nevében, s te halott vagy! Holnap a szellem napvilágát robbantják ránk a hétszer gyávák.   Talpra Petőfi! Sírodat rázom, Szólj még egyszer a szabadságról! Talpra Petőfi! Sírodat rázom, Szólj még egyszer a szabadságról!

Február		2012.03.19. 20:22
Reményik Sándor: Szól a cenzor Szól a cenzor: Vétó; megtiltom ezt. E hasáb üres marad és fehér! S az üres lapon gyúlnak lángbetűk, Betűk: mint a tűz, betűk: mint a vér Szól a cenzor: Vétó; hatalmam nagy; A semmiségbe vetlek vissza én! S a fehér lapról láthatatlan sorokban Feltámad az elítélt költemény. Szól a cenzor: Álom, megfojtalak, Hogy lásd a napfényt: én megtiltom Néked! S szól az Ige: én öröktől vagyok S nem érintenek halálok, születések! Szól a cenzor: Ez férfimunka volt, Ma nem olvasta senki e lapot! S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram, Látatlanul mindenki olvasott!

Január		2012.03.19. 20:21
Faludy György: Szélsőjobb Ami hazai, az csodás és helyes, ami külföldi, az a világ szennye – sajnálom őt, mert kedv s szeretet helyett harag, gyűlölség s átok fortyog benne. Úgy vélem, roppant előnyös lehetne, ha történelmet tanulna vagy nyelvet, de iskolájával ő befejezte az okulást. Azóta mindent elvet. Mikor belső unalmától megdermed, vagy bús: egyszerre sír, iszik, zsidózik. Érvet és tényt nem ösmer, csak érzelmet, abba magát fejbúbig beleássa, s nyilatkozik, parancsol, jósol, lódit, hiszen magyar. Ez a foglalkozása.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk