K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.		2011.01.09. 17:42
Nemes-major - G�lik-majori kast�ly   A b�r� Harruckern �r�k�s�k 1853-ban felosztott�k Csorv�s puszt�t, a major k�s�bbi ter�lete gr�f Stockhammer Ferdin�nd �r�k�seinek a tulajdon�ba ker�lt. A pazarl� �letm�dot folytat� Ferdin�nd gr�f gyomai 1839 m�jus�ban hitelez�j�nek, Wodianer M�rnak a feles�ge, szit�nyi Ullmann Franciska v�s�rolta meg. �gy t�nik, hogy nem sokkal a Csorv�s pusztai birtokfeloszt�s ut�n a Stockhammer gr�fok itteni birtoka is a Wodianerek tulajdon�ba ker�lt. A kaprioriai b�r� Wodianer csal�d els� ismert tagja Weidmann m�sn�ven Woidzislaw S�muel M�r volt. Fia, Wodianer F�l�p hatalmas vagyon�t gabona- �s gyapj�kereskedelemmel alapozta meg a nap�leoni h�bor�k idej�n. Az � fia, Wodianer S�muel – szegedi, majd pesti nagykeresked� – 1844 j�lius�ban magyar nemess�get kapott „kaprioriai” el�n�vvel, majd 1844 augusztus�ban birtokadom�nyt nyert a Krass� v�rmegyei Kaprioria (Kaprev�r) falura. A csal�d ezen �ga 1858-ban osztr�k lovagi rangot kapott; Wodianer S�muel id�sebb fi�t, Wodianer M�rt 1858-ban osztr�k b�r�i, majd 1874-ben magyar b�r�i rangra emelte az uralkod�. 1886-ban Wodianer S�muel fiatalabb fia, Wodianer  Albert B�k�s v�rmegyei f�ldbirtokos is megkapta a magyar b�r�i c�met. Az 1861–66-os II. katonai felm�r�s t�rk�pe a major hely�n egy kism�ret� gazdas�gi egys�get t�ntetett fel, amelyben akkor m�g csak k�t �p�let �llt. Az 1884-es III. katonai felm�r�s t�rk�p�n „Kokaji” tanya n�ven jel�lt�k a majort, feltehet�en a b�rl� neve ut�n. Ekkor f�ltucatnyi gazdas�gi �p�let �llt itt, a t�rk�p alapj�n �gy t�nik, hogy a k�ria m�g nem volt meg. 1893-ban b�r� Wodianer Albert 789 katasztr�lis holdnyi f�ldter�lettel rendelkezett Csorv�son, a birtokot 1897-ben Fischer P�l b�relte. A f�ldbirtokos 1898-ban  hunyt el, a gyomai csal�di kript�ban helyezt�k �r�k nyugalomra. Ekkor B�k�s v�rmegyei birtokait rokonai �r�k�lt�k, a csorv�si birtokr�szt unokah�ga, h�dv�gi �s oltszemi gr�f Nemes Vinc�n� Wodianer Gabriella egyik fia, gr�f Nemes Albert kapta meg. A h�dv�gi �s oltszemi gr�f Nemes csal�d sz�kely eredet� erd�lyi nemesi fam�lia volt, els� ismert �se, Akad�s a XIII. sz�zad elej�n �lt. Fia, Vince 1257-ben IV. B�la kir�lyt�l adom�nyt kapott Z�k f�ldj�re. A Nemes csal�d egyes �gait 1755. febru�r 18-�n �s 1755. augusztus 26-�n emelte M�ria Ter�zia kir�lyn� erd�lyi gr�fi rangra, az ut�bbi �gazat azonban k�s�bb kihalt. Nemes Albert cs. �s kir. nagyk�vets�gi tan�csos, m. kir. rendk�v�li k�vet �s meghatalmazott miniszter volt. A gr�f tulajdon�t k�pezte a Pest–Pilis–Solt–Kiskun v�rmegyei Solt �s a J�sz–Nagykun–Szolnok v�rmegyei (Szolnok)–Szandapuszta kast�lya �s uradalma is. Albert gr�f diplomatak�nt f�k�nt k�lf�ld�n tart�zkodott, az 1911-es gazdac�mt�r p�rizsi lakosk�nt eml�tette, ekkor 788 katasztr�lis holdas csorv�si birtok�t Fischer S�ndor orosh�zai lakos b�relte, 1925-ben pedig Gro�k Dezs� h�dmez�v�s�rhelyi lakos volt a b�rl�. 1930-ban Beregimajor n�ven eml�tett�k Nemes Albert birtok�t, ekkor a majorban 61 f� �lt. A gr�f 1935-ben 628 katasztr�lis holddal rendelkezett itt, amelyet ekkor G�lik J�nos helyi lakos b�relt. Gr�f Nemes Albert 1940-ben R�m�ban hunyt el, ekkor k�t l�nya, J�lia �s Ilona �r�k�lt�k vagyon�t. Az 1940 t�j�n k�sz�lt topogr�fiai t�rk�p Nemes-major n�ven t�ntette fel a gazdas�gi egys�get. A II. vil�gh�bor� ut�n a k�ri�t �s a majort �llamos�tott�k, az �p�letben 1948-t�l �ltal�nos iskola �s a Szabads�g Termel�sz�vetkezet irod�ja volt. Az �p�letet a 60-as �vekben lebontott�k

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk