Kálló Ferenc (ezredes, tábori főesperes, csorvási káplán)
Szarvas, 1894. – Budakeszi, 1944.
a csorvási plébánián, 1921-1922, majd pedig 1924 és 1925 között káplán. A csorvási plébánia ebben az időszakban élte fénykorát, négy katolikus iskolában tanítottak, katolikus tanítók, a hívek száma meghaladta a 3500 főt. Kálló Ferenc egykori csorvási káplán életútjának egy része Békés megyéhez köthető, Édesapja Szarvason volt római katolikus kántortanító. Itt látott napvilágot Kálló Ferenc a család hat fiútagja közül ötödikként. Fetczer József plébános hatására teológián tanult, a papi pályát választotta. Nagyváradon 1917. június 15- én szentelték pappá. Pályájának kezdete nem igazán sikeres, szinte évente helyezték át Békés megye különböző plébániáira, így Csorvásra is. Ebben az időszakban és két káplán szolgált Dr. Zahoray József plébános mellett. Zahoray plébános Kálló Ferencre bízta a Csorvási Keresztény Munkásegyesület vezetését. Kálló Ferenc házat bérelt a faluban az egyesület céljaira, ahol ismeretterjesztő előadásokat szervezett, kulturális előadásokat tartottak, színdarabokat adtak elő az egyesület tagjai. Keresztény szellemiségű lapokat járattak, és könyvtárral is rendelkeztek. Talán ebben az időszakban vált „rebellis” lázadó szellemiségűvé. Mindezeknek az lett a következménye, hogy tíz év alatt kilenc településen szolgált legtovább Csorváson. Elismerésnek számított,amikor Debrecenbe helyezték. A törékeny testalkatú ember azonban megbetegszik. Nem tudja ellátni a nehéz szolgálatot. Ismét falura helyezik, Csorvás megint a szolgálati hely, majd az Orosházi Esperesi Kerület települései, Gerendás, Orosháza. Gyógykezelése azonban Debrecenhez köti, tehát nem fogadhatja el az újabb áthelyezéseket. Ezért összeütközésbe kerül a türelmetlen egyházi hatósággal. Fegyelmi vizsgálat, felfüggesztés, egy évig tartó huzavona, mely végül is őt igazolja. Rehabilitálják, de a mai napig a hivatalos egyházi vezetés úgy véli, megszegte az engedelmességi fogadalmat, szembeszállt egyházi elöljáróival. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy Kálló Ferenc, bár megérdemelné, nem kerülhet a katolikus egyház azon alakjai közé, akiket életútjuk, tetteik alapján „boldoggá” avatnak. Bizonyára mindez hozzájárul ahhoz, hogy 34 évesen, 1927-ben katonai pályára lépett, mint tábori lelkész. Kétségtelenül csalódásai vezérelték a katonai pályára, viszont katonái hamar megszerették, demokratikus ihletésű prédikációinak híre elterjedt. Szolgálati helye a budai XI. kerületi kórház volt. 1942-ben alezredes és tábori főesperes. A háborúval azonban élesen szembeszállt, a ”becsület és a lelkiismeret nevében”. Hamarosan rádöbben, egyedül nem sokra megy, ezért megtalálta az utat az ellenállási mozgalomhoz, bekapcsolódott a Bajcsy-Zsilinszky és Kiss János által vezetett ellenállási mozgalomba. Ebben az időszakban a legfontosabb papi feladatának tekintette az üldözöttek, zsidók, kommunisták, szovjet és amerikai katonák mentését, több száz embert bújtatott. A kórházban nagyon sok szökött munkaszolgálatos talált menedéket. A leginkább veszélyeztetetteket a fertőző osztályon bújtatta Kálló Ferenc, aki sokaknak maga készített hamis keresztlevelet. Több mint száz üldözöttet mentett meg, köztük Egri István színészt és Thassy Jenő írót. Mindezen tetteiért a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 2005. november 27-én posztumusz a Világ Igaza kitüntetést ítélte oda Kálló Ferencnek. Maga is írt és terjesztett németellenes röpiratokat. A kórházlelkész Kálló hatására, a kórházból távozók zöme a lelke mélyén a háború ellenségévé, antifasisztává, s nem egy esetben aktív ellenállóvá vált. 1944. húsvét vasárnapján a Magyar Rádió közvetítette prédikációját, azonban légiriadóra hivatkozva félbeszakították erősen német megszállás ellenes hangvétele miatt. Beszédében a szószékről buzdította híveit az ellenállásra, az országárulókkal szembeni cselekvésre. Ezen a napon a nyilasok már a templom kapujában várták, de barátai megszöktették. „Minden alkalmat megragadok arra, hogy mind a szószéken, mind magánbeszélgetésekben a béke áldásait szembeállítsam a háborúval. Én pap vagyok, nekem ez a kötelességem, nekem nincs családom, nincs gyermekem. Ha engem ezért megölnek, akkor kapok egy gyorsvonati jegyet a mennyországba – átszállás nélkül.” A nyilas Számonkérő Szék, 1944. október 22-én határozta el kivégzését. Az indok: „Szovjet béke-politikát terjeszt, és Szállasi ellen izgat. Baloldaliakat, kommunistákat és zsidókat ment.” Október 28-án este jöttek érte. Amikor csöngettek, azt mondták, haldokló beteghez akarják vinni. Kálló azonnal felkelt, készülődni kezdett. Menni akart. Az utolsó kenetet még betegen is ki akarta szolgáltatni. A nyilasok 1944. október 28-án este a 40 fokos lázzal ágyban fekvő, tüdőgyulladásban szenvedő tábori főesperest elfogták, majd Hűvösvölgy egy elhagyatott részén 1944. október 29-én hajnalban orvul agyonlőtték. Holttestét 1944. október 29-én találták meg Budán. Holttestét 1944. október 29-én találták meg Budán, golyókkal átszaggatott reverendában. Gyilkosait később elfogták, a Népbíróság ítélkezett ügyükben. Az utókor tisztelettel gondol rá. Budapesten a Szervita tér 8.sz. ház falán emléktábla, Budán (XII. ker.) a Kálló esperes utca neve, szülővárosában, Szarvason, a Kossuth Lajos utca 56.sz. alatti épület (ahol nevelkedett) falán márványtábla hirdeti a hős vértanú emlékét. Ugyancsak emléktábla hirdeti munkásságát az orosházi katolikus templom falán is, amelyet születésének 110, halálának 60. évfordulóján avattak fel 2004-ben. Kálló Ferenc emlékét a csorvásiak igyekeztek megőrizni, 1948-ban a katolikus iskola (majd II. számú általános iskola) úttörőcsapata az 1703-as Kálló Ferenc úttörőcsapat nevet viselte. Napjainkban a katolikus egyház nagy gondot fordít a mártírhalált halt egyházi személyek boldoggá avatására. Úgy tűnik azonban, csak azokat a személyeket tartják mártíroknak, akik sztálini, vagy a Rákosi korszak áldozatai, meghurcoltjai. Mindezekért Kálló Ferencnek jelenleg ott nincs helye.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
