Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.		2012.03.20. 16:22
Csorvási Dalegylet  l902 - l969. A zene és az ének szeretete szinte egyidős a településsel, ezt felismerve alapította meg, l902 április 30-án Kelemen László kántortanító a Csorvási Dalegyletet. A „Dalárda” ahogy a községben a dalosokat nevezték a helyi iparosokra épült, de tag, vagy pártoló tagként széles körű támogatást élveztek, a község minden rétege részéről. Első elnökük Tábit Mihály gyógyszerész, első karnagya az alapító Kelemen László lett. Az egylet célja: „Általában a dal művelése, a több szólamú dalművészi kiképzés, a magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése.” Az egylet tagjai l905-ben fogadhatták Bartók Bélát aki gyűjtő körútja során Csorvásra látogatott. Bartókot családi szálak kötik Csorváshoz, anyai nagyanyja a csorvási temetőben nyugszik. Bartók két népdalt és a Farkas Julcsa balladáját gyűjtötte a községben ez alkalommal. Az egylet férfikara Sebők József, Kotlacsik Ferenc, Horváth Lajos vezetésével az első világháborúig működött. Horváth  Lajos bevonulása után szüneteltette tevékenységét, mert minden kántortanító, aki a karnagyi feladatot elláthatta volna, a fronton volt. A háború után ismét Kotlacsik lett a karnagy, de betegsége végett, csak alkalomszerűen működtek. l927-ben Áchim Mihály evangélikus kántortanító lett a karnagy, de l930-tól már Gulyás Mihály vezeti a kart. Ettől kezdve l968.-ig  ő a művészeti vezető, a kart kibővítette mezőgazdasági dolgozókkal, de megmaradtak férfikarnak. l935-ben indultak az első dalosversenyen, Szegeden, ahol népdal kategóriában érmet szereztek. A II. világháború alatt megint elnémult a dal, de l945. tavaszán  újjászervezték az együttest, Kodály Zoltán felfogását követve, ettől az időtől vegyes karként működtek. Ebben az időszakban évente 20-25 fellépésük volt szerte az országban. A kar l959-ig saját magát tartotta fenn, az évente megrendezett hangversenyek bevételéből, ettől kezdve viszont a helyi ÁFÉSZ támogatta az egyletet. A kar kétszer kapott a Művelődésügyi minisztertől elismerő oklevelet, egyszer pedig a „Szocialista Kultúráért” elismerést. A Dalárda l969-ben ideiglenesen beszüntette tevékenységét, ez a helyzet a mai napig tart. Gulyás Mihály ugyanis l968-ban távozott a községből, az Őt követő tanárnő egy év után, befejezte a kar működését, nem tudta pótolni Gulyás Mihály egyéniségét, szakértelmét.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk