Csorvási Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) 1931.
Az evangélikus egyház Csorvás közéletében csak az 1870-as években érte el azt a létszámot, hogy meg teremtse saját iskoláját, és lelkésztanítót kérjen magának. Mindezekért az evangélikus egyháznak nem voltak olyan szervezetei, mint a katolikusoknak az Csorvási Olvasó Egylet, vagy a Katolikus kör. A köri egyleti életüket a protestáns felekezetűek a Csorvási Olvasó Egylet tagjaiként folytatták a háborúig. 1914. - 1920 között a háború, a forradalmak, majd pedig a román megszállás végett a településen semmilyen egyleti élet nem folyt. Miután az Olvasó Népkör már nem alakult újjá, helyette az evangélikus egyház új lelkésze Rohály Mihály vezetésével megalakult az Országos Evangélikus Szövetség helyi csoportja. Az alakuló ülésre 1920. november 6-án került sor a templomban. Az alakuló ülésen részt vett Dr. Scholtz Oszkár a szövetség országos igazgatója. Elnöknek Achim Mihály községi jegyzőt és Rohály Mihály lelkészt választották meg. Alelnök Szikora Gergely felügyelő Zalai Antal községi bíró és Rohály Mihályné lettek. Titkárok: Áchim András, Bayer Flóra, pénztáros id. Horvát József egyház gondnok. Ez a szövetség Dr. Raffay Sándor püspök kezdeményezésére alakult, „ amelynek célja evangélikus népünket szellemi, anyagi tekintetben felvirágoztatni és érdekeit minden téren megvédelmezni.” A szövetség 1921 január 26.-i döntésével széles körű tagtoborzásba kezdett. Az év végére már 164 tagja volt a szövetségnek ezzel Csorvás legnagyobb társadalmi és vallási egyesülete lett. 1927-töl az egyesület Luther Szövetség néven működött özv. Freitág Jánosné elnöksége alatt. Taglétszáma 1928-ra elérte a 360 főt. Nagyon fontos feladatának tekintette az egyesület a fiatalok vallási nevelését, de a nagy létszámú, egyesületben ezt nem lehetett hatékonyan végezni. A szövetség keretén belül egyre több fiatal tevékenykedett, ezért Rohály Mihály 1930. február 28-án megalakította a Csorvási Evangélikus Leányegyesületet. Az egyesület vezetői: Elnök: Szikora Ilona, alelnök: Sántha Etel, jegyző: Dohányos Ilona, könyvtáros: Gombkötő Irén, laptáros: Glózik Mária, pénztáros: Parai Mária, háznagy: Fehér Gizella. A leányegyesület 1930. március 9-én tartotta első közgyűlését, ahol elfogadták feladataikat: első harangozás után a templomban lenni, gondoskodni az oltár friss virággal való folyamatos díszítéséről, az alkalomhoz illő oltárterítő felhúzásáról stb.
1931. januárjában Rohály Mihály megalakította, a Csorvási Keresztyén Ifjúsági Egyesületet. Az egyesület elnöke Fehér József joghallgató, alelnök: Seben Pál, jegyző: Téren János, pénztáros: Füredi István lettek. 1932-ben azonban lelkész csere folytán Tátrai Károly került Csorvásra lelkésznek. Hatalmas energiával látott neki a munkának, még 1932-ben megalakította a Csorvási Evangélikus Nőegyesületet. Az új egyesület főtitkára Tátrai, elnöke: özv. Freitág Jánosné. Társelnökei: Forgács Károlyné és özv. Zalai Bálintné, titkára Tátrai Károlyné, jegyző Horváth Irén, pénztáros: Károlyi Lajosné lettek.A nőegylet a jótékonysági munka mellett igen komoly kulturális tevékenységet fejtett ki, amelyben az egyesület mellett döntó szerepet a Keresztyén Ifjúsági Egyesület játszott. A fiatalok minden év szilveszter estélyén műkedvelő szelőadást rendeztek a Csorvási Sport Klub közreműködésével. 1933-ban, Dus Fekete László Mihályiné két lánya c. vígjátékát adták elő. 1934-ben az Ipartestületben A méltóságos asszony trafikja c darabot, 1935-ben pedig Mikszáth: Szent Péter esernyője c darabját játszották. Szintén szervezésükben valósult meg a moziban egy egész hetet betöltő színházi előadás sorozat, amelynek keretében 8 előadásra került sor. A Filléres Színház kamara színpada, 12 színésze igen változatos műsort adott. Zilahy Lajos Tűzmadár, Bús Fekete László Több mint szerelem, Hans Járay: Geraldine, Molnár Ferenc: Ismeretlen lány, Fodor László: Egy asszony hazudik, Vaszary János: Egy jó házból való úrilány, valamint volt egy Salamon est is. Az előadás valóban filléres volt, mert az első hely ára 84, második 44, harmadik 22, állóhely pedig 12 fillérbe került. A KIE a háború után is újjáalakult, 1950-ig folytatta tevékenységét. Utolsó vezetője a mai is közöttünk élő Pusztai József volt.(A képen a KIE vezetői láthatóak 1938-ban. A kép a Lengyel család tulajdona)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
