K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.		2010.12.27. 18:03
Zalai Gy�rgy (Csorv�s d�szpolg�ra 1997.) Csorv�s 1915 – Telekgerend�s, 2006. Zalai Gy�rgy 1915-ben sz�letett Csorv�son. Sorsa fiatal kor�ban nem k�l�nb�z�tt a t�bbi csorv�si fiatal�t�l, �lte a mindennapos napsz�mos �letet, dolgozott Csorv�s �sszes uradalm�ban. Egy valamiben azonban k�l�nb�z�tt a t�bbi fiatalt�l, hogy tariszny�j�ban mindig volt valamilyen szellemi t�pl�l�k, k�nyv is. Egykori munkat�rsai mes�lt�k, ha akadt egy kis szabadideje a mez�n, akkor � azonnal olvasni kezdett. V�ltoz�st az �let�ben a II. vil�gh�bor� jelentett. 1941-ben r�szt vett a Szovjetuni� elleni t�mad�sban, R�szese volt a Zaporozsje v�ros melletti szigetcsat�nak, ahonnan sebes�lten �rkezett vissza, miut�n a Zaporozsje szigeti harcokat t�l�lte. Felgy�gyul�sa ut�na Budapestre t�vozott, �s a Weiss Manfr�d M�vekben kapott munk�t. 1942-ben csepeli munk�sl�ny lett a feles�ge. Ezekben az id�szakokban, a h�bor� �s a csepeli munk�sk�zeg hat�s�ra lett baloldali, szoci�ldemokrata gondolkod�s� ember. A h�bor� ut�n feles�g�vel visszat�rt Csorv�sra, ahol bekapcsol�dott a k�zs�g k�z�let�be. A csorv�si k�zs�gh�z�n kapott munk�t, a politikai �letben a Magyar Kommunista P�rt tagjak�nt dolgozott. Feladata az ifj�s�g �s a kultur�lis �let t�mogat�sa, szervez�se lett. Szaval�k�rust szervezett, �s tan�tott be a k�zs�gi rendezv�nyek sz�nes�t�se �rdek�ben. Ekkor kezd�d�tt �let�ben az a tanul�si folyamat, amely hal�l�ig tartott. Ennek els� l�p�se a Csorv�son a Parasztdolgoz�k Gimn�zium�nak a megszervez�se volt, �s egyike volt azoknak, akik �retts�gi bizony�tv�nyt szereztek. Tehets�g�re felfigyeltek �s 1949-ben komolyabb politikai feladatokat kapott B�k�s megy�ben. Tov�bb fejlesztette tud�s�t, a Budapesti Politikai F�iskol�n diplom�t szerzett. Gyerekkor�t�l szerette a t�rt�nelmet, ez�rt szabad idej�ben sz�vesen kutatott, elkezdte a B�k�s megyei sz�vetkezeti mozgalom t�rt�net�t kutatni. 1977-ben jelent meg els� k�nyve „A sz�vetkezeti mozgalom B�k�s megy�ben 1945 – 1949.” Ebben a munk�j�ban a kort�rs a szemtan� hiteless�g�vel mutatja be ezt a nagyon neh�z id�szakot. Nyugd�jaz�sa ut�n, a szomsz�dos Telekgerend�son telepedett le, ett�l kezdve kedvenc id�t�lt�se az orsz�g lev�lt�rainak kutat�sa. Debrecen, Esztergom, Szeged, Budapest, Gyula lev�lt�rainak rendszeres l�togat�ja. Kutat�si t�m�i els�sorban Csorv�s t�rt�nete, kutat�saib�l szinte minden �vben megjelentetett egy-egy kiadv�nyt, amelyek nagy seg�ts�get jelentenek ma is a Csorv�s helyt�rt�net�t kutat�k sz�m�ra. M�sodik nagyobb terjedelm� munk�ja 2000 december�ben jelent meg „Fejezetek Csorv�s t�rt�net�b�l”. Ez a k�nyv kor�bban megjelent munk�inak �sszes�t�se, gyakorlatilag egy kis monogr�fia. Munk�ss�ga m�sik sz�ntere a sajt�. �lete utols� szakasz�ban figyelemmel k�s�rte a megye �s az orsz�g helyzet�t, �szrev�teleinek sajt�levelez�k�nt adott hangot. V�lem�ny�re nem csak a szak�rt�k, hanem az olvas�k is odafigyeltek, azokat fontosnak tartott�k. 1997-ben munk�ss�ga, �let�tja elismer�sek�nt Csorv�s D�szpolg�ra c�mmel t�ntett�k ki. A rendszerv�lt�s ut�ni Csorv�s m�sodik d�szpolg�ra, els�sorban B�k�s megye k�z�let�ben tett maradand�t. Csorv�st ahol sz�letett mindig seg�tette, a helyi k�z�let minden esem�ny�nek r�sztvev�je volt. 2006. janu�r 30-�n halt meg, S�rja a b�k�scsabai temet�ben van. ( Kasuba Istv�n)

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk