Gróf Apponyi Albert (Csorvás díszpolgára 1921.)
Bécs 1846. május 29. – Genf 1933. február 7.
A bécsi udvart támogató – arisztokrata családból származott, apja Apponyi György gróf, anyja Sztáray Júlia grófnő volt. A bécsi és pesti egyetemen végzett jogot, 1868-70-ben tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 1872-75-ben a Deák párt képviselője volt Szentendrén, majd a konzervatív jobboldali ellenzék tagja. 1878-tól az Egyesült Ellenzék (Mérsékelt Ellenzék, 1892-től Nemzeti Párt) meghatározó alakja, majd vezére lett, 1881-től haláláig a jászberényi kerületet képvi-selte Az 1880-as évek végén feladva ókonzervatív nézeteit a kiegyezésben megfogalmazott nemzeti jo-gok érvényre juttatását vette progvet, az agráriusok gazdasági követeléseit, a hitelek és védővámok kérdését, a közigazgatás államosítását. 1898-99-ben jelentős szerepe volt a Bánffy kormány megbuktatásában, majd pártjával belépett a Szabadelvű Pártba, s 1901-től két évig a képviselőház elnöke volt. 1905-ben híveivel a Függetlenségi és 48-as Párthoz csatlakozott, a kormánypárt választási veresége után szemben állt a törvénytelenül kinevezett Fejérváry kormánnyal. 1906 -10 közt a Wekerle-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként ingyenes elemi oktatást vezetett be, felemelte a tanítók fizetését, de a nemzetiségi gyerekeknek a magyar nyelv elsajátítását írta elő négy év alatt (Lex Apponyi). A Függetlenségi és 48-as Párt 1909-es kettéválásakor Kossuth Ferenc konzervatívabb szárnyához állt, Kossuth 1914-es halála után az újraegyesült párt elnöke lett. 1917-18-ban újra vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, majd visszavonult, a kommün alatt a csehszlovákok megszállta eberhardi birtokán élt. 1919 végén a Huszár-kormány kineveztea magyar küldöttség vezetőjévéa trianoni béketárgyalásokon. Történeti, jogi érvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva próbálta Magyarország integritását megvédeni. Három nyelven elmondott beszéde hatásos, de eredménytelen volt. Mivel a területi kérdést jóval előbb eldöntötték, még azt sem érte el, hogy az új határok mentén élő 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az utódállamok polgára lenni. 1920. február 15-én ő vette át Neuilly-ben a békediktátumot, ezután az egész küldöttség vele együtt lemondott, ezzel megmenekülve a magyarság egyik legszégyenletesebb és legnehezebb diplomáciai feladata alól: ami a trianoni békeszerződés aláírása volt. A békekötés után a nemzetgyűlésbenapártonkívüli legitimista ellenzék egyikvezetője lett. 1922-ben a nemzetgyűlés korelnöke volt, 1923-tól Magyarország fődelegátusa lett a Népszövetségben, revíziót és népszavazást követelt a vegyes lakosságú területeken. 1898-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1890-től a Kisfaludy Társaság tagja, 1920-tól a Szent István Akadémia elnöke volt. 1921-ben az aranygyapjas rend lovagja lett. 1933. február 7-én Genfben halt meg, a Nemzetek Szövetsége székhelyén. Sírja a Csallóközben, az Apponyi család sírkápolnájában található A kérdés, hogyan lett Csorvás díszpolgára gróf Apponyi Albert? Az Apponyi családnak komoly földbirtokai voltak Békés megyében, hiszen anyai nagyanyja gróf Károlyi Franciska volt. A Károlyi család hatalmas földbirtokokkal rendelkezett megyénkben. Az örökség révén a mai Gerendás község területének nagy része Apponyi birtok volt. Gróf Apponyi Albertet Csorvás község képviselő-testülete 1921. május 14-én választotta meg díszpolgárának. A képviselőtestület ülésén, napirend előtt Almády Géza képviselő javaslatot tett, ismertetve a gróf érdemeit. Az egész országban, ebben az időszakban ünnepelték a gróf, 75. születésnapját. Ekkor választotta Budapest is díszpolgárának, a „nemzet ügyvédjét” ugyanis ezen a néven tisztelték a grófot az egész országban. A képviselő-testület következő ülésén ismertette Popovics Kornél főjegyző, hogy gróf Apponyi Albert Csorvás megtisztelő választását elfogadta. Gróf Apponyi Albert egy alkalommal, Korossy Camilló temetésén járt Csorváson, ez alkalommal a Reck - kúria vendége volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
