K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.		2010.12.27. 16:31
Gr�f Apponyi Albert (Csorv�s d�szpolg�ra 1921.) B�cs 1846. m�jus 29. – Genf 1933. febru�r 7. A b�csi udvart t�mogat� – arisztokrata csal�db�l sz�rmazott, apja Apponyi Gy�rgy gr�f, anyja Szt�ray J�lia gr�fn� volt. A b�csi �s pesti egyetemen v�gzett jogot, 1868-70-ben tanulm�nyutat tett Nyugat-Eur�p�ban. 1872-75-ben a De�k p�rt k�pvisel�je volt Szentendr�n, majd a konzervat�v jobboldali ellenz�k tagja. 1878-t�l az Egyes�lt Ellenz�k (M�rs�kelt Ellenz�k, 1892-t�l Nemzeti P�rt) meghat�roz� alakja, majd vez�re lett, 1881-t�l hal�l�ig a j�szber�nyi ker�letet k�pvi-selte Az 1880-as �vek v�g�n feladva �konzervat�v n�zeteit a kiegyez�sben megfogalmazott nemzeti jo-gok �rv�nyre juttat�s�t vette progvet, az agr�riusok gazdas�gi k�vetel�seit, a hitelek �s v�d�v�mok k�rd�s�t, a k�zigazgat�s �llamos�t�s�t. 1898-99-ben jelent�s szerepe volt a B�nffy  korm�ny megbuktat�s�ban, majd p�rtj�val bel�pett a Szabadelv� P�rtba, s 1901-t�l k�t �vig a k�pvisel�h�z eln�ke volt. 1905-ben h�veivel a F�ggetlens�gi �s 48-as P�rthoz csatlakozott, a korm�nyp�rt v�laszt�si veres�ge ut�n szemben �llt a t�rv�nytelen�l kinevezett Fej�rv�ry  korm�nnyal. 1906 -10 k�zt a Wekerle-korm�ny vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszterek�nt ingyenes elemi oktat�st vezetett be, felemelte a tan�t�k fizet�s�t, de a nemzetis�gi gyerekeknek a magyar nyelv elsaj�t�t�s�t �rta el� n�gy �v alatt (Lex Apponyi). A F�ggetlens�gi �s 48-as P�rt 1909-es kett�v�l�sakor Kossuth Ferenc konzervat�vabb sz�rny�hoz �llt, Kossuth 1914-es hal�la ut�n az �jraegyes�lt p�rt eln�ke lett. 1917-18-ban �jra vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter lett, majd visszavonult, a komm�n alatt a csehszlov�kok megsz�llta eberhardi birtok�n �lt. 1919 v�g�n a Husz�r-korm�ny kineveztea magyar k�ld�tts�g vezet�j�v�a trianoni b�ket�rgyal�sokon.  T�rt�neti, jogi �rvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva pr�b�lta Magyarorsz�g integrit�s�t megv�deni. H�rom nyelven elmondott besz�de hat�sos, de eredm�nytelen volt. Mivel a ter�leti k�rd�st j�val el�bb eld�nt�tt�k, m�g azt sem �rte el, hogy az �j hat�rok ment�n �l� 3 milli� magyar n�pszavaz�son d�nthessen, akar-e az ut�d�llamok polg�ra lenni. 1920. febru�r 15-�n � vette �t Neuilly-ben a b�kedikt�tumot, ezut�n az eg�sz k�ld�tts�g vele egy�tt lemondott, ezzel megmenek�lve a magyars�g egyik legsz�gyenletesebb �s legnehezebb diplom�ciai feladata al�l: ami a trianoni b�keszerz�d�s al��r�sa volt.  A b�kek�t�s ut�n a nemzetgy�l�sbenap�rtonk�v�li legitimista ellenz�k egyikvezet�je lett. 1922-ben a nemzetgy�l�s koreln�ke volt, 1923-t�l Magyarorsz�g f�deleg�tusa lett a N�psz�vets�gben, rev�zi�t �s n�pszavaz�st k�vetelt a vegyes lakoss�g� ter�leteken. 1898-t�l az MTA tiszteletbeli tagja, 1890-t�l a Kisfaludy T�rsas�g tagja, 1920-t�l a Szent Istv�n Akad�mia eln�ke volt. 1921-ben az aranygyapjas rend lovagja lett. 1933. febru�r 7-�n Genfben halt meg, a Nemzetek Sz�vets�ge sz�khely�n. S�rja a Csall�k�zben, az Apponyi csal�d s�rk�poln�j�ban tal�lhat� A k�rd�s, hogyan lett Csorv�s d�szpolg�ra gr�f Apponyi Albert? Az Apponyi csal�dnak komoly f�ldbirtokai voltak B�k�s megy�ben, hiszen anyai nagyanyja gr�f K�rolyi Franciska volt. A K�rolyi csal�d hatalmas f�ldbirtokokkal rendelkezett megy�nkben. Az �r�ks�g r�v�n a mai Gerend�s k�zs�g ter�let�nek nagy r�sze Apponyi birtok volt. Gr�f Apponyi Albertet Csorv�s k�zs�g k�pvisel�-test�lete 1921. m�jus 14-�n v�lasztotta meg d�szpolg�r�nak. A k�pvisel�test�let �l�s�n, napirend el�tt Alm�dy G�za k�pvisel� javaslatot tett, ismertetve a gr�f �rdemeit. Az eg�sz orsz�gban, ebben az id�szakban �nnepelt�k a gr�f, 75. sz�let�snapj�t. Ekkor v�lasztotta Budapest is d�szpolg�r�nak, a „nemzet �gyv�dj�t” ugyanis ezen a n�ven tisztelt�k a gr�fot az eg�sz orsz�gban. A k�pvisel�-test�let k�vetkez� �l�s�n ismertette Popovics Korn�l f�jegyz�, hogy gr�f Apponyi Albert Csorv�s megtisztel� v�laszt�s�t elfogadta. Gr�f Apponyi Albert egy alkalommal, Korossy Camill� temet�s�n j�rt Csorv�son, ez alkalommal a Reck - k�ria vend�ge volt.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk