K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.		2011.01.09. 13:11
Csorv�s–Rudolf-major gr�f Wenckheim Matild kast�lya   Forr�sunk szerint, az 1861–66-os II. katonai felm�r�s t�rk�pe meglep� m�don „Gr�f Wenkheim B�la Kis major” major n�ven t�ntette fel a gazdas�gi egys�get, a Wenckheim csal�d gr�fi �g�nak ekkor ugyanis nem volt B�la nev� tagja. Ekkor �lt viszont b�r� Wenckheim B�la minisztereln�k, akinek az �ga szint�n rendelkezett Csorv�s puszt�n birtokr�szekkel, Viktor tulajdon�ban volt egy 700 holdat meghalad� birtoktest.. Az 1854 �s 1860 k�z�tt l�tes�lt majorban a t�rk�p k�sz�t�se idej�n n�gy t�glalap alak� �p�let �llt, a k�ria ekkor m�g biztosan nem volt meg. Az 1884-es III. katonai felm�r�s t�rk�p�n m�r „Gf. Wenkheim Rudolf major” n�ven t�ntett�k fel a gazdas�gi egys�get, a j�l ki�p�tett major ekkor tucatnyi gazdas�gi �p�lettel rendelkezett. A major tulajdonosa, Wenckheim Rudolf Wenckheim Ferenc legfiatalabb fia volt, a f�ldbirtokos a hadseregben v�rtes sz�zadosk�nt szolg�lt �s cs. �s kir. kamar�si c�met viselt. Rudolf gr�f egy m�sik, 1884-ben szint�n „Gf. Wenkheim Rudolf mjr.” n�ven eml�tett gazdas�gi egys�ggel is rendelkezett Csorv�s puszt�n, amelynek k�s�bb Kismajor lett a neve. A birtokon nem a gr�f gazd�lkodott, hanem b�tyja, K�roly fiatalabb fi�nak, G�z�nak adta b�rbe a f�ldter�letet. Amikor a k�zs�g �s a f�ldbirtokosok k�z�tt 1857. �prilis 8-�n l�trej�tt az �rb�ri �r�k egyezs�g, a Wenckheim csal�d r�sz�r�l Rudolf gr�f �rta al� az okm�nyt. A f�ldbirtokos t�mogatta az �n�ll� k�zs�gg� v�l� Csorv�s int�zm�nyeit is. Wenckheim Rudolf 1889-es ut�d n�lk�li hal�lakor Rudolf-majort a m�r kor�bban is itt gazd�lkod� unoka�ccse, a gerlai �ghoz tartoz� Wenckheim G�za �r�k�lte, m�sik majorj�t, a k�s�bbi Kismajort pedig egy m�sik unoka�ccse – Wenckheim Antal fia –, Wenckheim Henrik kapta meg.  Wenckheim K�roly 1891-es hal�la ut�n G�za gr�f meg�r�k�lte K�roly-major tulajdonjog�t is, egy 1895-�s �ssze�r�s szerint Rudolf-major �s K�roly-major is az � tulajdon�t k�pezte. 1893-ban Rudolf-majorban uradalmi iskol�t l�tes�tettek. 1911-ben Wenckheim G�za doboz–gerlai kast�ly�ban lakott, csorv�si birtok�nak ter�lete 3088 katasztr�lis holdat tett ki. A gr�f 1924-ben bek�vetkezett hal�la ut�n gyermekei k�z�l Rudolf-majort Wenckheim Matild, K�roly-majort Wenckheim K�roly �r�k�lte. A 12 szob�s Rudol-majori kast�ly fel�p�t�s�re egyes forr�sok szerint 1925–26-ban ker�lt sor. Egy 1932-es k�peslapon az �jonnan emelt k�ria l�that�. Az �p�t�si munk�latokat orosh�zai k�m�vesek v�gezt�k, akik az alapoz�shoz az orosh�zai t�glagy�r led�nt�tt k�m�nyb�l hozt�k az anyagot. Az �csmunk�t gyulai mesterek v�gezt�k, a tet�gerend�ba bele van v�sve a mester neve, Hacknak h�vt�k. K�s�bb a csal�d Csorv�son maradt, ennek k�vetkezt�ben Hack J�nost, mint n�metet, 1945-ben a Szovjetuni�ba deport�lt�k „m�lenkij robotra”, nem t�rt vissza.   A visszaeml�kez�sek szerint a k�ria ablakainak k�ls� sz�rnyait ny�ron zsalug�terre cser�lt�k le. 1925-ben Matild gr�fn�t m�r csorv�si lakosk�nt t�ntette fel a gazdac�mt�r, ekkor 1219 katasztr�lis holddal rendelkezett itt. 1930-ban Rudolf-majorban 199 f� �lt, ekkor Matild gr�fn� tulajdon�t k�pezte a Csorv�si Hengermalom is. 1937-ben a birtok int�z�jek�nt Cz�dly J�nos alkalmazta. A II. vil�gh�bor� ut�n a k�ri�t �s a majort �llamos�tott�k, majd az egykori csel�dek k�lt�ztek az �p�letbe. Az 1950-es �vekben az egyik csorv�si termel�sz�vetkezet kezel�s�be ker�lt az �p�let, hossz� ideig itt volt a Kossuth Tsz k�zpontja. A rendszerv�ltoz�s ut�n a Csorv�si Gazd�k Sz�vetkezet tulajdon�ba maradt az �p�let, amit jelenleg ifj�s�gi turistasz�ll�nak hasznos�tanak. A park ter�lete napjainkban 4 hekt�rt tesz ki, tizennyolcf�le lombos fa, nyolcf�le cserje �s h�romf�le �r�kz�ld tal�lhat� benne. Forr�s munk�k: Historia Domus, Wenckheim Csal�d eredete, Magyarorsz�gi f�nemesi csal�dok genal�gi�ja, Csorv�si F�zetek. A k�p Zsiga Istv�n tulajdona.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk