Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.		2011.01.09. 13:11
Csorvás–Rudolf-major gróf Wenckheim Matild kastélya   Forrásunk szerint, az 1861–66-os II. katonai felmérés térképe meglepő módon „Gróf Wenkheim Béla Kis major” major néven tüntette fel a gazdasági egységet, a Wenckheim család grófi ágának ekkor ugyanis nem volt Béla nevű tagja. Ekkor élt viszont báró Wenckheim Béla miniszterelnök, akinek az ága szintén rendelkezett Csorvás pusztán birtokrészekkel, Viktor tulajdonában volt egy 700 holdat meghaladó birtoktest.. Az 1854 és 1860 között létesült majorban a térkép készítése idején négy téglalap alakú épület állt, a kúria ekkor még biztosan nem volt meg. Az 1884-es III. katonai felmérés térképén már „Gf. Wenkheim Rudolf major” néven tüntették fel a gazdasági egységet, a jól kiépített major ekkor tucatnyi gazdasági épülettel rendelkezett. A major tulajdonosa, Wenckheim Rudolf Wenckheim Ferenc legfiatalabb fia volt, a földbirtokos a hadseregben vértes századosként szolgált és cs. és kir. kamarási címet viselt. Rudolf gróf egy másik, 1884-ben szintén „Gf. Wenkheim Rudolf mjr.” néven említett gazdasági egységgel is rendelkezett Csorvás pusztán, amelynek később Kismajor lett a neve. A birtokon nem a gróf gazdálkodott, hanem bátyja, Károly fiatalabb fiának, Gézának adta bérbe a földterületet. Amikor a község és a földbirtokosok között 1857. április 8-án létrejött az úrbéri örök egyezség, a Wenckheim család részéről Rudolf gróf írta alá az okmányt. A földbirtokos támogatta az önálló községgé váló Csorvás intézményeit is. Wenckheim Rudolf 1889-es utód nélküli halálakor Rudolf-majort a már korábban is itt gazdálkodó unokaöccse, a gerlai ághoz tartozó Wenckheim Géza örökölte, másik majorját, a későbbi Kismajort pedig egy másik unokaöccse – Wenckheim Antal fia –, Wenckheim Henrik kapta meg.  Wenckheim Károly 1891-es halála után Géza gróf megörökölte Károly-major tulajdonjogát is, egy 1895-ös összeírás szerint Rudolf-major és Károly-major is az ő tulajdonát képezte. 1893-ban Rudolf-majorban uradalmi iskolát létesítettek. 1911-ben Wenckheim Géza doboz–gerlai kastélyában lakott, csorvási birtokának területe 3088 katasztrális holdat tett ki. A gróf 1924-ben bekövetkezett halála után gyermekei közül Rudolf-majort Wenckheim Matild, Károly-majort Wenckheim Károly örökölte. A 12 szobás Rudol-majori kastély felépítésére egyes források szerint 1925–26-ban került sor. Egy 1932-es képeslapon az újonnan emelt kúria látható. Az építési munkálatokat orosházai kőművesek végezték, akik az alapozáshoz az orosházai téglagyár ledöntött kéményből hozták az anyagot. Az ácsmunkát gyulai mesterek végezték, a tetőgerendába bele van vésve a mester neve, Hacknak hívták. Később a család Csorváson maradt, ennek következtében Hack Jánost, mint németet, 1945-ben a Szovjetunióba deportálták „málenkij robotra”, nem tért vissza.   A visszaemlékezések szerint a kúria ablakainak külső szárnyait nyáron zsalugáterre cserélték le. 1925-ben Matild grófnőt már csorvási lakosként tüntette fel a gazdacímtár, ekkor 1219 katasztrális holddal rendelkezett itt. 1930-ban Rudolf-majorban 199 fő élt, ekkor Matild grófnő tulajdonát képezte a Csorvási Hengermalom is. 1937-ben a birtok intézőjeként Czédly János alkalmazta. A II. világháború után a kúriát és a majort államosították, majd az egykori cselédek költöztek az épületbe. Az 1950-es években az egyik csorvási termelőszövetkezet kezelésébe került az épület, hosszú ideig itt volt a Kossuth Tsz központja. A rendszerváltozás után a Csorvási Gazdák Szövetkezet tulajdonába maradt az épület, amit jelenleg ifjúsági turistaszállónak hasznosítanak. A park területe napjainkban 4 hektárt tesz ki, tizennyolcféle lombos fa, nyolcféle cserje és háromféle örökzöld található benne. Forrás munkák: Historia Domus, Wenckheim Család eredete, Magyarországi főnemesi családok genalógiája, Csorvási Füzetek. A kép Zsiga István tulajdona.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk