Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
. |
|
2011.05.27. 22:39 |
Erdős Pál (Geszt)
Fluck Béla huszárezredes
(Pozsony, 1889. IV. 7. - München, 1974. VI.) Anyja: br. Walter-Burg Antónia.
Apja: raggambi Fluck Béla. Vallása: r. k. Tényleges katonai szolgálatát három önkéntesen leszolgált év után zászlósként 1909. VIII. 18.-án a 6. honvéd
huszárezredben kezdte meg. 1914. IV. 6.-ig a 4., később a 6. huszárszázadánál,
majd segédtisztként az ezredtörzsben teljesített szolgálatot. Mint főhadnagy, s alakulata 6. huszárszázadának parancsnoka vett részt az első világháborúban,
mely során 1916. VIII. 31.-én a Delejorov melletti ütközetben
megsebesült. A két világháború közötti időszakban, 1920. V. 10.-től 1937. VIII. 1.-ig a nyíregyházi 4. huszárezredben szolgált. 1926. X. 1.-én a 4/IL huszárosztály géppuskás századának, 1933. XI. 8.-án pedig a 4/II. huszárosztály
visszamaradó különítményének vezetésével bízták meg. 1934. V. 1. és 1936. V. 1. között a 4/II. huszárosztály parancsnoka volt. 1935. V. 1.-én alezredessé, 1940. V. 1.-én pedig ezredessé léptették elő. 1937. VIII. 1.-től a debreceni 6. vegycsdandár-, később VI. hadtestparancsnokság állományába osztották be, majd 1939. III. 15. és 1941. XI. 17. között a Központi Lóvásárló Bizottságnál tevékenykedett. 1939. I. 13.-án a MER Lovagkeresztje kitüntetést adományozták részére. 1943. VI. 1.-én nyugállományba helyezték, de az 1. hadsereg 1944. évi galíciai hadműveletei alatt a német XI. had testparancsnokságon
összekötő tiszt teendőket látott el.
Bene János - Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45.(Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003. 87-88.)
|
. |
Kasuba István |
2010.12.30. 11:12 |
Fluck Béla raggambi (vezérőrnagy, festőművész)
Pozsony, 1889 - ?
raggambi Fluck Béla, festőművész, 1889. április 7-én született Pozsonyban, édesanyja báró Walter-burg Antónia. Bécsben tanult, majd a katonai pályát választotta, tisztté 1909-ben avatták, ekkor lépett szolgálatba, az első világháborút végigküzdötte. 1927-ben százados, 1938-ban alezredes, 1942-ben ezredes, majd vezérőrnagyként vonult nyugdíjba, vélhetően 1945-ben, mert ezek után már nem szerepel az aktív tisztek névsorában. A Második világháborút végigharcolta, ezt kitüntetésein keresztül tudjuk nyomon követni. 1941. október 21-én Horthy Miklós engedélyezi, hogy a II. osztályú német vaskereszt kitüntetést viselje. Utolsó kitüntetését a Magyar Erdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon, kardokkal 1944. augusztus 29-én kapta. Két fia született: Tibor és Attila, Attila 1923-ban született, és követte apját a katonai pályán, 1943-ban huszár hadnagy. A Magyar Képzőművészeti Akadémiát 1918 – 1919-ben végezte, Balló Ede festőművész tanítványa volt az Akadémián. Főleg vadászjeleneteket, katonák életképeit, csatajelenteket festett. A háború után élete kedvezőtlen fordulatot vett. Az 1940-es évek végén, Budapesten, az utcán árulta képeit, abból próbált megélni. Csorvással 1951-ben került kapcsolatba, amikor mint Horthy tábornokát, másokkal együtt kitelepítették a fővárosból, lakóhelye egy időszakra Csorvás lett. Életének ebben az időszakában a tanyavilágot járva, sok akkori épületet megörökített, elsősorban a Kis-Csorvás tanyavilágában. Festményei közül egyet a Helytörténeti gyűjtemény őriz, amely a csorvási községházát ábrázolja, előtte egy lovas fogattal. A kép 1954-ben készült, ami azt bizonyítja, hogy a Nagy Imre korány rendelete álltal lehetővé vált távozással nem élt azonnal. Ő egyike azoknak a Csorvásra 1951-ben kitelepített személyeknek, akik csak néhány évet éltek településünkön, de értékeket hagytak maguk után, vagy a későbbi években szereztek nevet a magyar művészetben, tudományos életben.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|