Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.		2011.01.07. 14:34
dr Gulyás Pál (hidrobiológus) Csorvás 1939 – 1939. március 2-án született Csor­váson, édesapja Gulyás Mihály a katolikus iskola igazgatója volt. Nős, felesége Papp Ilonka geológusként, majd az ELTE Dékáni Hivatalában dolgozott, a posztgraduális tanárképzés szervezője volt. Jelenleg a Természet - és Környezetvédő Tanárok Egyesületének ügyvezető alelnöke. Két pedagógus diplomával rendelkező gyermeknek Pálnak (1970) és Borbá-lának (1974)az apja. Középiskolai tanulmányait a békéscsabai Rózsa Ferenc Fiúgimnáziumban végezte 1953-1957. között. Ezt követően felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre (KLTE), ahol 1962-ben biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Általános, középiskolai és egyetemi évei alatt a csorvási (akkor Csorvási Traktor SE) és a debreceni egyetem (DEAC) labdarugó csapatának aktív tagja volt. Diplomaszer­zés után 1962. július 1-jén a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóintézet (VITUKI) munkatársa lett. Tudományos tanácsadói beosztásban 1981-2001. között a Hidrobiológiai Osztály osztályvezetője volt. 1967-ben doktori fokozatot, majd 1981-ben a biológiai tudományok kandidátusa címet szerezte meg. Orosz nyelvből felsőfokú (1972), német nyelvből (1985) pedig alapfokú állami nyelvvizsgát szerzett. A vízminőség módszertanának, eszköz- és információs hátterének a fejlesztésében kifejtett munkásságáért 1988-ban Állami Díjjal tüntették ki, 1991-ben pedig a KLTE címzetes egyetemi docense lett.  1988-1994 között a Magyar Tudományos Akadémia Hidrobiológiai Bizottságának volt a titkára. 20 évig részt vett a KLTE Természettudományi Karán a nappali hidrobiológus, ökológus hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásában. 1993-2001. között az Ökológiai Tanszéken beindított „Vízi Ökológia” doktori PhD programban oktatóként és vizsgáztatóként tevékenykedett, több aspiránsnak volt a témavezetője. 2001 novemberében kilépett az MTA tagjai közül, a különböző szakmai bizottságokból, egyetemi oktatói munkáját is befejezte.   2005. szeptember 1-jén a VITUKI Kht igazgatójának egyoldalú kezdeményezésére 43 évi kutatómunka után nyugdíjba küldték. Ezt követően állást vállalt a Bálint Analitika Kft-nél, létrehozta az Ökotoxikológiai és Hidrobiológiai laboratóriumot, amelynek a vezetője. Fő kutatási területe a hidrozoológia, ezen belül pedig a kerekesférgek és a plankton rákok minőségi és mennyiségi vizsgálata, produkciójuk becslése. Több mint négy évtizedes szakmai tevékenysége során részt vett a VITUKI szinte valamennyi hidrobiológiai, vízminőség védelmi tárgyú témájának a kidolgozásában, ill. többnek volt a témafelelőse. Ezek közül a legfontosabbak: a hazai víztározók, a Velencei-tó vizsgálata, a Balaton vízpótlásának problémája, a hőterhelés vízi élőlényekre gyakorolt hatásának megállapítása különös tekintettel a Paksi Atomerőmű felmelegedett hűtővizére, a Kis-Balaton védőrendszer és a Balaton kutatása, magyar-szlovák határvíz vizsgálatok a Dunán és mellékvízfolyásain, a szigetközi vízterek alapállapotának a felmérése és részletes vizsgálata, a Szamost és a Tiszát ért nehézfém és ciánszennyezés vízi élővilágra gyakorolt hatásának vizsgálata, a Vásárhelyi terv keretében a Tisza mentén kialakításra kerülő árvízi vésztározók kialakításának vízminőségi problémái, a Paksi Atomerőmű élettartam meghosszabbításával és a Ráckevei Soroksári Duna-ág rehabilitációjával kapcsolatos környezeti hatástanulmány elkészítése, ökotoxikológiai módszerek, továbbá a korszerű biológiai vízminősítés alapelveinek, módszertanának a kidolgozása. Az előzőekben felsorolt témakörökben eddig 94 tudományos közleménye jelent meg, illetve van megjelenés alatt, öt könyvnek a szerzője, vagy társszerzője. Csorvás településhez erős szállal kötődik, fogva tartja őt a szülőföld szeretete és a szülői erkölcsi hagyaték. Ennek jegyében támogatták testvérével a Csorvási Gyerekekért Közalapítvány anyagi erejét és a település ökológiai kultúrájának fejlesztését.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk