K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

.		2011.01.07. 14:34
dr Guly�s P�l (hidrobiol�gus) Csorv�s 1939 – 1939. m�rcius 2-�n sz�letett Csor�v�son, �desapja Guly�s Mih�ly a katolikus iskola igazgat�ja volt. N�s, feles�ge Papp Ilonka geol�gusk�nt, majd az ELTE D�k�ni Hivatal�ban dolgozott, a posztgradu�lis tan�rk�pz�s szervez�je volt. Jelenleg a Term�szet - �s K�rnyezetv�d� Tan�rok Egyes�let�nek �gyvezet� aleln�ke. K�t pedag�gus diplom�val rendelkez� gyermeknek P�lnak (1970) �s Borb�-l�nak (1974)az apja. K�z�piskolai tanulm�nyait a b�k�scsabai R�zsa Ferenc Fi�gimn�ziumban v�gezte 1953-1957. k�z�tt. Ezt k�vet�en felv�telt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudom�nyegyetemre (KLTE), ahol 1962-ben biol�gia-f�ldrajz szakos k�z�piskolai tan�ri diplom�t szerzett. �ltal�nos, k�z�piskolai �s egyetemi �vei alatt a csorv�si (akkor Csorv�si Traktor SE) �s a debreceni egyetem (DEAC) labdarug� csapat�nak akt�v tagja volt. Diplomaszer�z�s ut�n 1962. j�lius 1-j�n a V�zgazd�lkod�si Tudo�m�nyos Kutat�int�zet (VITUKI) munkat�rsa lett. Tudom�nyos tan�csad�i beoszt�sban 1981-2001. k�z�tt a Hidrobiol�giai Oszt�ly oszt�lyvezet�je volt. 1967-ben doktori fokozatot, majd 1981-ben a biol�giai tudom�nyok kandid�tusa c�met szerezte meg. Orosz nyelvb�l fels�fok� (1972), n�met nyelvb�l (1985) pedig alapfok� �llami nyelvvizsg�t szerzett. A v�zmin�s�g m�dszertan�nak, eszk�z- �s inform�ci�s h�tter�nek a fejleszt�s�ben kifejtett munk�ss�g��rt 1988-ban �llami D�jjal t�ntett�k ki, 1991-ben pedig a KLTE c�mzetes egyetemi docense lett.  1988-1994 k�z�tt a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Hidrobiol�giai Bizotts�g�nak volt a titk�ra. 20 �vig r�szt vett a KLTE Term�szettudom�nyi Kar�n a nappali hidrobiol�gus, �kol�gus hallgat�k elm�leti �s gyakorlati oktat�s�ban. 1993-2001. k�z�tt az �kol�giai Tansz�ken beind�tott „V�zi �kol�gia” doktori PhD programban oktat�k�nt �s vizsg�ztat�k�nt tev�kenykedett, t�bb aspir�nsnak volt a t�mavezet�je. 2001 november�ben kil�pett az MTA tagjai k�z�l, a k�l�nb�z� szakmai bizotts�gokb�l, egyetemi oktat�i munk�j�t is befejezte.   2005. szeptember 1-j�n a VITUKI Kht igazgat�j�nak egyoldal� kezdem�nyez�s�re 43 �vi kutat�munka ut�n nyugd�jba k�ldt�k. Ezt k�vet�en �ll�st v�llalt a B�lint Analitika Kft-n�l, l�trehozta az �kotoxikol�giai �s Hidrobiol�giai laborat�riumot, amelynek a vezet�je. F� kutat�si ter�lete a hidrozool�gia, ezen bel�l pedig a kerekesf�rgek �s a plankton r�kok min�s�gi �s mennyis�gi vizsg�lata, produkci�juk becsl�se. T�bb mint n�gy �vtizedes szakmai tev�kenys�ge sor�n r�szt vett a VITUKI szinte valamennyi hidrobiol�giai, v�zmin�s�g v�delmi t�rgy� t�m�j�nak a kidolgoz�s�ban, ill. t�bbnek volt a t�mafelel�se. Ezek k�z�l a legfontosabbak: a hazai v�zt�roz�k, a Velencei-t� vizsg�lata, a Balaton v�zp�tl�s�nak probl�m�ja, a h�terhel�s v�zi �l�l�nyekre gyakorolt hat�s�nak meg�llap�t�sa k�l�n�s tekintettel a Paksi Atomer�m� felmelegedett h�t�viz�re, a Kis-Balaton v�d�rendszer �s a Balaton kutat�sa, magyar-szlov�k hat�rv�z vizsg�latok a Dun�n �s mell�kv�zfoly�sain, a szigetk�zi v�zterek alap�llapot�nak a felm�r�se �s r�szletes vizsg�lata, a Szamost �s a Tisz�t �rt neh�zf�m �s ci�nszennyez�s v�zi �l�vil�gra gyakorolt hat�s�nak vizsg�lata, a V�s�rhelyi terv keret�ben a Tisza ment�n kialak�t�sra ker�l� �rv�zi v�szt�roz�k kialak�t�s�nak v�zmin�s�gi probl�m�i, a Paksi Atomer�m� �lettartam meghosszabb�t�s�val �s a R�ckevei Soroks�ri Duna-�g rehabilit�ci�j�val kapcsolatos k�rnyezeti hat�stanulm�ny elk�sz�t�se, �kotoxikol�giai m�dszerek, tov�bb� a korszer� biol�giai v�zmin�s�t�s alapelveinek, m�dszertan�nak a kidolgoz�sa. Az el�z�ekben felsorolt t�mak�r�kben eddig 94 tudom�nyos k�zlem�nye jelent meg, illetve van megjelen�s alatt, �t k�nyvnek a szerz�je, vagy t�rsszerz�je. Csorv�s telep�l�shez er�s sz�llal k�t�dik, fogva tartja �t a sz�l�f�ld szeretete �s a sz�l�i erk�lcsi hagyat�k. Ennek jegy�ben t�mogatt�k testv�r�vel a Csorv�si Gyerekek�rt K�zalap�tv�ny anyagi erej�t �s a telep�l�s �kol�giai kult�r�j�nak fejleszt�s�t.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk