Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

.		2011.01.09. 17:47
Csorvás–Almády-major Grechenek – Almády kastély   Amikor ai báró Harruckern örökösök 1853-ban felosztották Csorváspusztát, a major későbbi területe a nagykárolyi gróf Károlyi örökösök, István,  Lajos és  György tulajdonába került. A Grechenek család nem sokkal később megvásárolta az egyik Károlyi fiú birtokrészét, feltehetően Károlyi  Lajosét, ugyanis az ő örököseit a későbbiekben nem említették csorvási birtokosként.Grechenek Lajos nyugállományú tiszttartóként vásárolta meg  a birtokrészt, feljegyezték, hogy a földbirtokos 1866-ban támogatta a helyi római katolikus templom felépítését, majd 1874-ben a katolikus lelkészalapot is. Az 1861–66-os II. katonai felmérés térképén már jelölték „Grehenek majort”, a négyzetes alaprajzú, négy téglalap alakú épületből álló gazdasági egységet két téglalap alakú kert övezte. Az 1883-as III. katonai felmérés térképén már egy jól kiépített majort tüntettek fel, a téglalap alakú gazdasági egység szélein másfél tucatnyi téglalap alakú épület állt. 1893-ban Grechenek Lajos 292 katasztrális holddal rendelkezett a helységben. Halála után a lánya, Almády Gézáné Grechenek Klára örökölte a birtokot és a kúriát. 1911-ben a budapesti lakosként feltüntetett Almádyné 292 katasztrális holddal rendelkezett Csorváson. A helytörténeti adatok szerint a virillis (egyik legtöbb adót fizető) lakosként feltüntetett Grechenek Klárát mindig a férje, Almády Géza képviselte a csorvási képviselőtestületben. A házaspár állandó jelleggel Budapesten élt, a Szervita téren volt lakásuk. Almády Géza 1935-ben hunyt el, özvegye ebben az évben 293 katasztrális holddal rendelkezett Csorváson. Almádyéknak nem volt gyermeke, 1935 után az özvegy a Schill családnak adta el a birtokot és a kúriát. A visszaemlékezések szerint Schill pulikutyák tenyészetésével is foglalkozott. Az itt birtokos Schill  família minden bizonnyal azonos volt a rétháti Schill családdal, amely Schill József és gyermekei, József, Andor és Mária-Magdolna révén kapott nemességet 1918. szeptember 27-én. (Ez volt az egyik utolsó nemességadományozás Magyarországon.) Schill József Arad vármegye főjegyzőjeként, majd 1918-ig Arad vármegye alispánjaként működött. A II. világháború után a kúriát államosították, majd lebontották. A kép Dohányos András gyűjtése.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk