|
.
2011.09.05. 14:25
Csorvás–Károly-major
gróf Wenckheim Károly-kastélya
Csorvás puszta 1853-as felosztásakor a későbbi Károly-major területe a gróf Wenckheim család tulajdonába került. Az 1861–66-os II. katonai felmérés térképén még nem jelölték a gazdasági egységet, az 1884-es III. katonai felmérés térképén azonban már feltüntették „Gf. Wenkheim Géza” majorját. A jól kiépített, négyzetes alaprajzú gazdasági egységben másfél tucatnyi épület állt. A major ekkor még jogilag Wenckheim Károly huszárkapitány tulajdonát képezte, ő azonban már életében átengedte itteni birtokai kezelését fiatalabb fiának, Wenckheim Gézának. A földbirtokos 1880-ban uradalmi iskolát létesített Károly-majorban. Géza gróf a mosonmagyaróvári mezőgazdasági akadémián végezte a tanulmányait. A Historia Domus szerint Wenckheim Géza az 1876-os dobozi árvíz idején feleségével és húgával Matilddal, Csorvásra költözött néhány hónapra, itt a Károly-majori kúriában éltek. Mindezekből arra következtethetünk, hogy 1876-ban már biztosan állt az épület (és a major). Wenckheim Matild ekkor töltötte be 24. életévét, és korábbi elhatározásának megfelelően zárdába vonult. A grófnő tanítója eddig az időpontig Géza gróf mosonmagyaróvári iskolatársa, Voit Lajos volt, őt ekkor a Csorvás Károly-majori birtok tiszttartójává nevezték ki. Voit Lajos húga, Voit Paula is Csorvásra költözött ekkor, ő volt Bartók Béla zeneszerző édesanyja. Bartók később a népzenei gyűjtőútjai során Csorváson is járt. Voit Lajos tiszttartó 1885-ben hunyt el, ekkor új tiszttartó, Kraft Viktor vette át a Károly-majori birtok irányítását.
Gróf Wenckheim Károly 1891-es halála után Géza gróf megörökölte Károly-major tulajdonjogát, egy 1895-ös összeírás szerint Károly-major és Rudolf-major is az ő tulajdonát képezte. 1911-ben Wenckheim Géza doboz – gerlai kastélyában lakott, csorvási birtokának területe 3088 katasztrális holdat tett ki. A gróf 1924-ben bekövetkezett halála után gyermekei közül Rudolf-majort Wenckheim Matild, Károly-majort Wenckheim Károly örökölte. 1925-ben Károly gróf 1376 katasztrális holddal rendelkezett Csorváson, a gazdacímtár helyi lakosként tüntette fel a földbirtokost. A gróf részt vett az I. világháborúban, a harctéren szerzett betegségében, tüdőbajban halt meg 1926-ban. A földbirtokost a Károly-major melletti erdőben temették el, síremlékét, Horváth Adorján győri szobrászművész készítette. Wenckheim Károly halálakor özvegye, rebenburgi Kyd Theodora örökölte a birtokot, a Károly-majori kúriában lakó özvegy 1935-ben a gazdacímtár tanúsága szerint 1023 katasztrális holddal rendelkezett Csorváson. 1930-ban Károly-majorban 170 fő élt. Az 1940 táján készült topográfiai térképen a gazdasági egységet a III. katonai felmérésen jelölthöz hasonló formában tüntették fel, a majorban kevés változás történt 1884 óta. A II. világháború után a kúriát és a majort államosították. Egy 1951-es keltezésű – de minden bizonnyal korábban készült –, a Békés Megyei Levéltárban őrzött kastélyhasznosítási lista szerint a kúriában 15 szoba (helyiség) volt. A kúriát és a majorsági épületeket lebontották, mára csak egy magtár maradt meg az egykori grófi majorból. Felhasznált irodalom: Historia Domus, Katonai felmérések adatai, Csorvási kastélyok, a kép Kasuba István tulajdona.
A napokban levélben felkeresett egy olvasó, aki úgy gondolja, hogy az Ő tulajdonában lévő kastély kép látható ezen az oldalon, amit én megvágtam, hogy ne lehessen felismerni.. Abban igaza van, hogy a kép vágott, mert az eredti egy postai levelezőlap amit most feltettem teljes egészében. A képet a Vatera aukciós portálon vásároltam közel két éve. Ilyen postai levelezőlap az információim szerint 1000 db. készült, ezért nagyon sokan rendelkezhetünk ezzel a képeslappal. Sajnos a Vatera csak 80 napig őrzi meg a vásárlásokat ezért nem tudom megnevezni az eladót, de amint jegyzeteimben megtalálom azonnal felteszem a nevét is. A kép a tulajdonomban van bármikor megtekinthető.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
